Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Gróf Forgách Antal (1819–1885). Igazgatósági elnök, mint „jószándékő dilettáns”

A család hűséges szolgálatai következtében gr. Forgách Antal nem lett kegyvesztett ember. Ferenc József 1865. augusztus 20-án Nógrád megye főispánjának nevezte ki. Vele újból annak az aulikus családnak egyik tagja került a főispáni székbe, akiknek fiai egyfolytában két évszázadon át viselték ezt a méltóságot. Nógrád élére történt kinevezése rossz hatást váltott ki a megyében, hiszen Forgách kancellárként a megyei tiltakozás ellenére csendőrséggel oszlatta fel az 1860-es közgyűlést, aminek következtében november 4-től nem folyt alkotmányos élet a vármegyében. A kinevezés sokkoló hatását némileg ellensúlyozta, hogy 1865. december 10-re összehívták az országgyűlést. Az alkotmányellenesen kinevezett főispán megyebeli fogadtatása azonban már azt jelezte, hogy megtört a megyei ellenállás, s a balassagyarmati bevonulás és beiktatás fényesen sikerült Forgáchnak. Bebizonyosodott, hogy a „főispán és a közönség között nincs többé semmi feszültség, semmi véleménykülönbség. Nógrád megye értelmiségének összessége egyhangúlag ajánlá fel főispán úr őméltóságának támogatását." A főispánt keblére ölelte a megye vezető rétege. A képviselő választásokon, a megegyezni kívánó hangulatnak megfelelően, mindenütt a Deák-párti jelölteket támogatta, ha kellett személyes közbelépéssel is. Az általa irányított kampány botrányos ügyeit a magyar országgyűlésen is tárgyalták ellenfelei.

(12) A politikai küzdelmek hevében sem feledkezett meg a korábbi vállalkozásáról, a vasútról. A két Forgách elérte, hogy gr. Mailáth György kancellár augusztus közepén kihallgatást eszközölt ki számukra az uralkodónál. Kérelmükre Ferenc József azonban úgy reagált, hogy: „Sajnálattal értesültem azon viszonyok felől, melyek a szép reményre jogosított pest-losonci vaspálya ügyét kifejlésében megakasztották", s a vállalat megmentésére irányuló intézkedések sorában „siettetését s határozatom alá teendő terjesztését uralkodói gondjaim közé számítom". Sikerrel jártak gr. Forgách Antal lépései akkor is, amikor mindent elkövetett a csőd felszámolására. A kormányzat hathatós támogatásával az újjáalakult társulat felvette a Magyar Északi Vasút nevet, de az 1867. május 17-én Salgótarjánig megépített és átadott vasúti szakasz további építkezésére már nem vállalkozott. Ferenc József 1867. február 17-én az alkotmányos életet helyreállította a második felelős kormány kinevezésével, melynek hatására változás állt be a vármegye kormányzásában is. Az új belügyminiszter br. Wenckheim Béla elfogadta gr. Forgách Antal lemondását, az uralkodó pedig gr. Forgách Józsefet (1829-1876) nevezte ki 1867. április 3-án főispánná. Bártfai Szabó László a Forgách-család monográfusa szerint ő volt „... az egyetlen, kis testvérei közül magyar érzelmű volt... a megyében népszerűségre tett szert". Konzervatív beállítottságú politikusként a régi nemesi kiváltságok megőrzőjeként maradt fenn alakja, aki 1872-ben vált meg hivatalától. Súlyos betegség következtében, 1876-ban hunyt el Gácson.

(13) A főispánságról lemondott gr. Forgách Antal az országos politika helyett a gazdasági életet választotta. A kormánnyal történt tárgyalások után, a „hírhedett" jelzővel illetett salgótarjáni vasút társulatából 1868. augusztus 6-án 2,4 millió forintos alaptőkével megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat. Első és egyben az utolsó nógrádiként a bányavállalat igazgatósági-elnöke gr. Forgách Antal lett 1868-1881 között. A Társaság, melynek élén ugyan Forgách állt, lényegében osztrák és magyar tőkések (Stamf, Holtscher, Hürsch, Ulmann, Feldmann, Floch, Kohner, Gschwindt, Kern stb.) kezében voltak - írta Szabó Béla 1969-ben. Az érdekcsoport már feleslegesnek és kényelmetlennek találta gr. Forgách Antalt az elnöki poszton, ezért 1881-től saját körükből választották az új igazgatósági elnököt. Az érdekcsoportot igazán képviselő dr. Chorín Ferenc majd csak 1890-től lett a társaság elnöke, kortársai szerint a második megalapítója. -184-