Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)
Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai
Rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium Mikszáth diákévei: az 1853/54-es tanévtől az 1862/63-as tanévig BAKSAY ISTVÁN Sárospatak, 1820 szeptember 8. - Rimaszombat, 1910. március 7. Mikszáthot tanította: 1857/58-as tanév: nem tanította 1858/59-es tanév: földrajz, történelem 1858/59-es tanév: földrajz, történelem 1860/6l-es tanév: nem tanította 1861/62-es tanév: történelem, mathézis, síkmértan 1862/63-as tanév: tanította, de nem lehet pontosan megállapítani a tantárgyat Életrajza: Sárospatakon született, apja Baksay József, anyja Főző Julianna. Apja városbíró volt, szerény hivatalt töltött be a városnál. Iskoláit szülővárosban végezte. A főiskolát is itt járta ki. A rimaszombatiak kérésére a főiskola őt ajánlotta tanárnak a város gimnáziumához. Egy év múlva hazajött, mert még nem érezte magát elég felkészültnek a pedagógusi pályán. A gömörőiek azonban nagyon megkedvelték a fiatal tanárt, 1844-ben négylovas fogatot küldtek érte, hogy visszavigyék. Útközben ismerkedett meg leendő feleségével Sütő Teréziával. Ettől kezdve, 53 évig a rimaszombati gimnázium megbecsült és szeretett tanára volt. Lelkiismeretes pedagógus, még öreg korában is úgy készült óráira, mintha először tartaná azokat. Sokat utazott, hogy tanuljon s bővítse ismereteit. Diákjai évtizedek múlva is szeretettel emlegették. Tors Kálmán, aki maga is növendéke volt, így foglalta össze diákkori emlékeit: „Kivált Baksy István történeti előadásai voltak élénk és maradandó behatással a gyermek kedélyére, aki egész egzaltációba tudta hozni hallgatóit. Én legalább nem emlékszem, hogy akár olvasmány, akár színielőadás több lelki gyönyört bírt volna szerezni valaha, mint Baksay egy-egy előadása az ókor vagy Magyarország történetéből." (6) Kiss József, hajdani rimaszombati diák így kezdi Baksay bemutatását 1894-ben, amidőn egykori tanára 50 éves pedagógusi jubileumát ünnepelték a városban: „Az öreg Baksay volt a mi história professzorunk. Száraz, magas szikár alak, gyér szakállal, szúrós szemekkel, sardonikus mosollyal az ajka körül." A megjelenés szigorúságát ellensúlyozta az órák élvezetessége. Kiss József szerint is Baksay nemcsak a tényeket sorolta fel, hanem színesen és gazdagon mutatta be a szereplőket, megelevenítette a történelmet. Kicsit ironikusan magyarázott, nem hagyta ki a kritikai megjegyzéseit sem az adott eseményt bemutatva. Végül is, summázza a költő „szigorú, kemény legény volt az öreg Baksay." (7) De nemcsak az iskola, - de a város megbecsült és szeretett polgára lett. Egyike a legaktívabb közéleti szereplőknek. Ahogyan Baksay Sándor írta: „ha elnök kell a kaszinónak: ott van -155-