Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)
Tanulmányok - Majcher Tamás: A Forgách-kastély
A melléképületről készült alaprajzok, illetve a felújítás naplóbejegyzései mind arról tanúskodnak, hogy a Kasznár-ház legalább két periódusú épület. Az épület hátsó kétharmada eredetileg boltozott helyiségek együttese, míg az elején fagerendás födémmel fedett terek voltak. A két rész egyenes falelválása a keleti oldal fotóján jól látszik. Természetesen a fotók arról is beszélnek, hogy itt is elmaradt az előzetes falkutatás (24) . Ha Héjj Csaba ásatási alaprajzát összevetjük a XVII. századi felméréssel, kiderül, hogy a Kasznár-ház boltozott terű részére helyezhető a várkastély délkeleti sarka a kerek toronnyal. Természetesen a kutatottság (kutatatlanság) jelenlegi állapotában merész kijelentés lenne, hogy az épület ezen része középkori, de az megkockáztatható, hogy középkori alapokon áll. Itt kell visszatérni az 1762-ben említett régi kastély kérdéséhez. Három helyszín jöhet számításba egy az újjal egy ideig együtt élő épületre: Meghagyhatták ideiglenesen az építkezés idejére a várkastély Koháry által lakályossá tett nyugati szárnyát, hiszen a Héjj-féle kutatás bizonyította, hogy nyugati irányban jócskán túlnyúlt az eredeti épület. Másik helyszínként az Északnyugati Bástya jöhet számításba. A kerti lakká történő átalakítás előtt - a mai déli homlokzat erről tanúskodik - déli irányban a bástyához egy nagyobb épület volt építve. A harmadik helyszín az imént leírt Kasznár-ház, pontosabban annak a kastély felőli fele lehet. A Kasznár-ház kapcsán felvetett kérdéseket természetesen csak régészeti-, műemléki kutatások után tudnánk megnyugtatóan megválaszolni. Ugyancsak így válaszolható meg, hogy mikor, illetve mi módon jelenik meg a díszudvar a kastély előtt. Az úgynevezett Grassalkovich-kastély típus francia előképeinél az építészeti program szerves része az oldalszárnyakkal átkarolt cour d'honneur. A szécsényi kastély azonban átesett - bár a források erre csak utalnak - egy nagy átalkításon a XDC század fordulóján. Forgách József nem csak „plántákkal ékes" angolparkot építtetett, hanem az ahhoz kapcsolódó építkezéseken felül a főépülethez is hozzányúlt. A tömegében barokk kastély jelenlegi részlet kiképzéseit, építészeti tagozatait figyelmesen nézve, azok inkább klasszicista formákat mutatnak. Tisztán barokk formának, tagozatnak a kocsibehajtó pilléreinek belső tükörképzése, a lépcsőház korlátbábjai és a nagy pince gádorának keretköve tekinthető. E keret egyébként teljesen elüt az épület többi nyílásának keretezésétől. A kastélypark lejtőjéről begyűjtött, barokk-sárgára színezett párkánytöredék szintén e csoportba sorolható. Nem feltétlenül e csoport elemei, de a kastély falpillér-fejezeteitől megfogalmazásukban teljesen elütnek a kapubálványok jón faloszlop-fejezetei. Egységes, inkább a nyugodt klasszicista részformákat mutatják az épület nyíláskeretei, a jón-toszkán falpillérek, eresz- és szemöldök párkányok. Az övpárkány a jelenleginél tagoltabb, a többivel harmonizáló tagozat volt. Behatóbb vizsgálat hiányában felállított hipotézisem szerint, ez az architektúra a teraszos kocsibehajtó emeleti beépítésével egy időben került kialakításra. Az eredetileg nyitottnak feltételezett emeleti folyosó beépítése is ez időre tehető. A középrizalit előépítményével hasonló stílust képviseltek a park járulékos épületei - a kerti lak, az üvegház - és a díszudvart lezáró két melléképület. A nyugati melléképület feltárása és a keleti vizsgálata ad majd választ rá, hogy az eredeti barokk kastélynak is voltak-e már a díszudvart közrefogó melléképületei vagy ez csak a Forgách Józsefhez köthető koncepcióban jelenik meg. Ezen átépítés beszédes bizonyítéka a főépület északi homlokzatáról készült felvétel (25) . A korábban barokk eredetinek elfogadott ablak-keretkövek mindkét szinten belevágnak a bolt- 133 -
