Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben

A távolabbi, hosszabb zarándoklatok alkalmával szokás volt több útbaeső kegyhelyet is felkeresni. így a máriazell-i búcsújárás során útbaejthették Annaberg Szent Anna templomát is. Egyleveles, színes képpel ellátott nyomtatványt ismerünk innen, mely helyesírása alapján, vélhetőleg osztrák nyomdában készülhetett. • Jézus Maria essz Anna tiszteltetése a sz. Annahegyi Főoltáron. Imádság Sz. Anna Anyá­hoz, (é.h.n. Etes, Nógrád m. és Egeg / Hokovce, Szl./) Egy-egy búcsújáróhely nyomtatványai nagyobb területen is elterjedhettek, mint ami a kegyhely valóságos vonzáskörzete. A ponyvafüzetek sajátos használatát és a terjedés útjait mu­tatják azok a kiadványok, amelyek egyes távoli vagy külföldi búcsújáróhelyekhez kötődnek és amelyeknek tulajdonosai esetleg nem is jártak az adott búcsújáróhelyen, de a valamilyen mó­don - örökléssel, ajándékképpen - megszerzett nyomtatványt őrzik, olvasgatják és imádkoz­nak belőle. Az idekapcsolódó kiadványok gyakran az egyéni áhitat eszközei és nem feltétlen kötődnek búcsújárási alkalmakhoz. Olykor sajátos történelmi helyzet is befolyásolta a búcsújárási szokásokat. így a nyelvha­tár menti egegiek (Hokovce, Szl.) számára a messzi Csatka és Sümeg kegyhelye a II. Világhá­borút követő kitelepítésükkor vált ismertté. A később visszaköltözött helyi előimádkozó azu­tán jónéhány autóbuszos zarándoklatot szervezett e kegyhelyekre az 1960-as évek végétől. A Nógrád megyében használatos távolabbi kegyhelyek ponyvakiadványai a következők: • Öt igen szép I Énekek I a szent kereszthez I és a csatkai szent kúthoz. / Irta Várbé János Kéthelyen I Javítja és nyomatja Gitzi György. 1263. sz. /Budapest, 1881. Rózsa Kálmán és neje. (1333-97. Szanda) • Fájdalmas sümegi szép Szűz Mária könyörögj érettünk! Antiqua Rt. Budapest (Szécsénykovácsi / Kcovácovce, Szl./) • A bold. szűz Mária kegyképe a győri székesegyházban. Vérrel verítékezett 1867. évi márczius hó 17-én. Győregyházmegye könyvsajtója. (Nógrád m.) • Rimini Szűz Mária, I melly Olaszország' Rimini városának egyik I kápolnájában 1850ki Május hó 12-én csudásan I szemeit az égre emelte' s azután jobbra balra I az imádkozó népen szívrehatólag járatta, /s ezt most is igen gyakran teszi, (é.h.n. 1335-97. Szanda) • Mi történt Fatimában? Szalézi Müvek (1940-es évek, többfelé elterjedt.) • A fatimai csoda I Irta: IP. Sipos Kajetán I O.F.M. I Kiadja: Németh Menyhért Izsa, Fő-utcza 29. szám. (97.36.1.) • Szívet keres a Szeretetláng I a Fatimai Szűzanyával... I Családi imacsoportos, engesztelő I szentóra IVI. minta I Összeállította: llpolyvölgyi Németh Krizosztom (Balassagyarmat, 1990-es évek eleje) Sajátos a franciaországi lourdes-i kegyhelyhez kapcsolódó nyomtatványok helyzete. E tá­voli kegyhelyre csak kevesen juthattak el, de a lourdes-i Szűz képe, szobra vagy barlangja szin­te minden településen és nagyon sok lakásban megtalálható. Vallásos közösségek a jelenések emléknapjain (29) évente 18 alkalommal végzik a lourdes-i ájtatosságot, s ennek megfelelően a nyomtatványok nem a búcsújáráshoz, hanem inkább az ezen alkalmakkor végzett közösségi vagy egyéni ájtatosságokhoz - kilencedek, zsolozsmák - illeszkednek, s a hívők eképpen jut­nak a búcsújárással kapcsolatos kegyelmekhez, ahogyan azt az egyik nyomtatvány megfogal­mazza: A Boldogságos Szűzanya hívásának nem tehetünk eleget, és nem mehetünk mindannyi­an Lourdesbe, de itthon tisztelhetjük Őt ebben a Szent Zsolozsmában. Áldása nem marad el. Csodás ereje megerősít hitünkben és a távolból is gyógyulást hoz bajainkban.. Vagy a Lurdi zso­-162-

Next

/
Oldalképek
Tartalom