Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Cs. Sebestyén Kálmán: Vármegye a forradalomban. (Feladatok, problémák a közigazgatás működtetésében 1848-ban)

Természetesen az igazgató választmány tevékenységében októbertől egyre inkább az Országos Honvédelmi Bizottmány utasításainak teljesítése vált hangsúlyossá, mozgósítva a megye minden lehetséges erőforrását a honvédelem céljaira. Szeptemberben - majdnem szó szerint - megismételték a márciusi határozatot, mely megszigorította a megyei tisztviselők kötelességeit rendkívüli helyzetben. A szervezési feladatok végrehajtásában gróf Ráday Gedeon is aktívan részt vett. Az ő elnöklete alatt tartott megyei választmányi ülésen döntöttek december 20-án a gerillacsapatok szervezéséről. A mozgósításért felelős bizottságot az első alispán vezette. A megyei választmány majd csak 1849. január 8-i ülésén hoz határozatot saját tevékenységének korlátozására, mikor kimondja: „a haza jelenlegi nehéz perceiben kisebb érdekű ügyek elintézése nyugodtabb időre várakozhatván, igazgató választmányi ülések és törvénykezések, fenyítési eljárások egyedüli kivételével ideiglenesen felfüggesztetnek s Elnök Alispán úr igazgató választmányt csupán akkor foga összehíni, midőn hazai tekintetben további megyei intézkedés szüksége előforduland. "

(33) Ez az időszak azonban már nem arról szól, hogy a megye közigazgatása forradalom idején miként látta el feladatát. Itt egyre inkább Paczolay Jakab keserű megállapítása válik helytállóvá, mely szerint: „az egész forradalomban a kisebb vagy nagyobb mértékben való résztvevés nem egyéb volt vak esetnél, melybe az, kit a sors kimért, mint tudtán kívül ragadtatott, s csak akkor eszmélvén, midőn az magával sodorta, s belőle visszahozni nem lehetett"}

M) Hogy 1848 márciusától 1849 januárjáig a megyei közigazgatás átalakításában és irányításában szerepet vállalókra mennyire igaz ez, személyenként eltérő. Volt lehetőség, mód a kilépésre, mit néhányan meg is tettek. Viszont többségük július után döntően a szolgálatra, a szakszerűségre helyezve a hangsúlyt, megállta a helyét. Ez is jelentősen befolyásolta azt, hogy míg a hadi cselekmények nem érték el a megye területét, a megyei közigazgatás szinte zökkenőmentesen látta el feladatát. JEGYZETEK 1. BELITZKY János: Nógrád megye története 896 - 1849. Salgótarján, 1973. 329 - 342. o. Uő. : Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása. Nógrád megyei Múzeumok Evkönyve X. Salgótarján 1984. SZABÓ Béla; A jobbágyfelszabadítás és a honvédelem összefüggései 1848-49-ben Nógrád megyében. Nógrádi Történeti Múzeum Adattár 1701-74. ltsz. PRAZNOVSZKY Mihály: Politikai harcok Nójgrád megyében Madách Imre részvételével 1846 - 1848. Nógrád megyei Múzeumok Evkönyve K. Salgótarján, 1983. 2. idézi: SZABÓ Ervin: Társadalmi- és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. Népszava Könyvkiadó /1946./ 62. o. 3. EÖTVÖS József : Reform i. m.: Eötvös József művei I. Magyar Helikon 1978. 354. o. 4. TAKÁCS Imre: Deák Ferenc és a magyar közjog i. m. : Tanulmányok Deák Ferencről /Zalai Gyűjtemény 5. /Zalaegerszeg 1976., 102. o. 5. HÓMAN Bálint - SZEGFŰ Gyula: Magyar történet VII. kötet Királyi Magyar Egyetemi Nyomda é.n. 217. o. 6. idézi: SZABÓ Ervin: i. m. 124-125. o. 7. A Pesti Hírlap április 11-i számát idézi SZABÓ Ervin: i. m. 137. o. 8. 1847/8-ik országgyűlési törvényczikkek /hasonmás kiadás 1988./ 9. Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek szerk.: F. KISS Erzsébet Akadémiai Kiadó Budapest 1989. /Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 15./22. o. -60-