Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

si Honvédegylet tagja volt, s hogy 1899. decemberében Kolozsvárott hunyt el nyűg. főreáliskolai tanárként. Közlöny 1848/98., 151. és 170., Komáromi Lapok 1849/64., Vas. Újs. 1899/52., MOL.: Hm. Ált. 1849. 9425., Uo.: Вт. Honv. segély 1868. 4192., KAW.: 5. FAR. 1841-1854 35/182. Századosok Porubkai Antony Béla Keszegen született 1827 körül. 1848 tavaszán Nógrád megye esküdtje Balassagyarmaton. Nőtlen. 1848. okt. 10 (l)-től hadnagy a Komáromban szerveződő 18. honvédzászlóaljnál. Decemberben áthelyezik az 54. zászlóaljhoz. 1849. márc. 1-ével főhadnagy. A téli és a tavaszi hadjáratot a „Központi Mozgó Sereg", ill. a II. hadtest kötelékében harcolja végig. Júl. 19-től századosként a 61. (Somogy megyei) zászlóaljnál szolgál, továbbra is a II. hadtestben. Alakulatával Komáromban teszi le a fegyvert, a vár feladásakor, október elején. Az 1850-es években Balassagyarmaton gazdálkodik. 1861-ben Nógrád megye alkotmányos esküdtjévé, 1867-ben a levéltárnokává választják. Később a balassagyarmati törvényszék jegyzője. Tagja a megyei honvédegyletnek. (Horváth Petronellát vette feleségül.) 1902-ben Balassagyarmaton hunyt el. Közlöny 1848/123. és 1849/50., Mikárl. 72. ésl. 232, Vas. Újs. 1902/7, MOL.: Vittnyédy-családgyűjt. 1. es. (A 61. honvédzászlóaljparancskönnyve), HL.: Rendőri megfigy. 85., Borovszky: Nógrád m. 547. Mikófalvi Bekényi János Nagyfalun (Losoncnagyfalu, Vel'ká Ves) született 1801. nov. 7-én. Apja B. János földbirtokos, anyja Vattay Mária. Ügyvédi képesítést szerez. A szabadságharc kitörésekor már nős (felesége Sréter Mária) és családos. 1849 áprilisától a Nógrád megyében alakuló védzászlóalj századosa. Csapatával Görgei Ármin őrnagy felső-magyarországi különítményével részt vesz a bányavárosok, illetve Turóc és Liptó megye ellenségtől való megtisztításában. Június közepétől a Szolnokon működő salétrom-üzem (puskapor-gyártás) felügyelője. Később birtokán gazdálkodik. 1890. jún. 17-én Szandaváralján hunyt el. Steier Lajos: Tót kérdés I. 555. és 562., KLÓM. XV 243. és 540., Kempelen III. 35., Nemesi évkönyv 1925-1926., Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. 65. Jeszenovai Csaplovics Lajos szül. Losoncon 1819 körül, evang. Az eperjesi jogakadémián végez. 1842-től köz- és váltóügyvéd. 1848. szept. 24-én hadbíróvá nevezik ki a Pesten szervezett „önkéntes csatárzászlóalj"-hoz (14. honvédzászlóalj). Okt. 19 (16)-től százados és főhadbíró a honvédsereghez csatlakozott 34. „Porosz herceg" gyalogezrednél. A téli és a tavaszi hadjárat idején hadosztály-hadbíró a feldunai (VII.) hadtestnél. 1849 májusától Görgei Ármin őrnagy hadoszlopánál szolgál. Júl. 20-án hadbírósági ítélettel megfosztják rangjától. (Az ítéletben szereplő indok: „becstelenség" - mibenlétét nem sikerült kideríteni.) A szabadságharc végén szolgálatot vállal a Haynau által kiépített polgári közigazgatásban. 1853-ban ügyvéd Baján. Közlöny 1848/122., 126., 145. és 202., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 4122., Uo.: 1848/49-es minsztériumok Folyamodványok H/182., Uo.: Hm. Ált. 1848. 9276., HL.: Rendőri megfigy. 81/114. Uo.: Görgey A. hadügymin. iratai 2. cs. sz.n. -20-