Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

Kemény Károly szül. Losoncon 1817 körül. 1848. márc. 24-én Losoncon „lajtsromba veszik", mint nemzetőri szolgálatra jelentkező polgárt. 1849. jún. 18. (ápr. 15)-től főhadnagy a Nógrád megyei Védzászlóaljnál. Július-augusztusban a védzászlóalj Losonc környékén visszamaradt részének százados-parancsnoka, gerilla-tevékenységet fejt ki az orosz fősereg hátában. Csapatát a világosi fegyverletétel után, csak szeptemberben oszlatja fel. 1867-ben Nógrád megye várnagyává választják. Később szolgabíró majd ügyvéd, a Nógrád megyei Honvédegylet tagja. Karancsságon halt meg 1892-ben. Közlöny 18491136., Mikár I. 125. és II. 232., Borovszky: Nógrád m. 547., Vas. Újs. 1892/48., HL.: Rendőri megfigy. 651157a. Kiss Antal szül. Bussán, 1809-ben, r. kat., nemes. 1829-ben tisztjelöltként belép a 2. „Hannover" huszárezredhez. 1831-től hadnagy, 1838-tól főhadnagy, 1846-tól alszázados, 1848. júl. 1-től főszázados és századparancsnok. Nőtlen. Ezredével 1848 nyarán a délvidéki szerb felkelők ellen harcol, októberben besorol a honvédseregbe. A magyar hadüginisztérium 1849. jan. 17 (l)-én őrnaggyá léptetik elő, azonban elhagyja ezredét és elbocsátásáért folyamodik. Kinevezését visszavonják, és nyugalmazzák. Febr. 22-én ismét szolgálatba áll, a szegedi főtábori kórház egyik osztályának parancsnoka lesz. E beosztásában Perczel tábornok jún. 5-én honvéd őrnagyi kinevezésre terjeszti fel a hadügyminisztériumhoz. A szabadságharc végén kimenekül. 1849 novemberében a menekültek nagyobb részével hazatér Vidinből. Hadbíróság elé állítják, amely megfosztja rangjától, de szabadon engedik (Pest, 1850. ápr.). 1868-ban Tatán él. A kiegyezés után visszakapja századosi rangját, illetve nyugdíját. 1887-ben Balassagyarmaton halt meg. Közlöny 184914. és 20., Vas. Újs. 1887/21., KAW.: 2. HR. 1841-1848 2/92., MOL.: Hm. Ált. 1849. 11623., 14847. és 18963., HL.: Gen. Kommando zu Ofen 1868. 2. Abt. 21-8. 478. Uo. Pesti hadb. 1850-1/453. Krúdy Gyula szül. Szécsénykovácsiban 1823. dec. 27-én, r. kat., nemes. К János birtokos, megyei várnagy és Virág Teréz fia. Jogot végez. Ügyvéd, Nógrád megye aljegyzője. 1848 augusztusában honvéd önkéntes lesz, a 7. (szombathelyi) zászlóaljhoz osztják be. A Jellacic elleni harcok során őrmesterré léptetik elő (okt. 1.). Dec. 28 (nov. 16)-tól hadnagy a feldunai hadtest hadfelszerelési bizottságánál Pozsonyban. December közepén beosztják a 18. zászlóaljba a komáromi várőrséghez. 1849. febr. (jan. 16)-tól főhadnagy ui. Végül aug. 29 (26)-tól százados a szintén Komáromban szerveződő 203. zászlóaljnál. A komáromi vár feladása után hazatér. Később ügyvéd Debrecenben majd Nyíregyházán. 1884-ben a Szabolcs megyei Honvédegylet elnökévé választják. (Radies Máriát vette feleségül, akitől Gyula nevű fia és egy lánya született.) 1894-ben még élt Nyíregyházán. Közlöny 1848/201. 1849/16., Mikár II. 282., Komáromi Lapok 1849/65., Nagy Iván VI. 472., Tört. Lapok 1893/10.101., Borovszky: Szabolcs m. 524., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 7338. -23-