Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei
XXII. KÖTET A NOGRAD MEGYEI MUZEUMOK EVKÖNYVE 1998 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A '48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei Bona Gábor Az 1848/49-es honvédsereg a forradalom és szabadságharc egész ideje alatt folyamatosan épülő fegyveres erő volt. Szervezésének első etapját 1848 május közepe jelentette, amikor a Batthyány-kormány megkezdte az első 10 honvédzászlóalj felállítását. E 12 ezer főnyi seregből 1848 őszén lett hadsereg. A szeptember végén országosan meginduló újoncozás eredményeként, valamint a császári-királyi hadsereg magyar alakulatainak csatlakozásával december közepére egy kb. 100-110 ezer fős hadsereg jött létre. A honvédsereg növekedésében ezt követően törés állt be, miután a császári sereg sikerei folytán a magyar kormány hatóköre a Tiszántúlra szorult. A tavaszi hadjárat sikerei nyomán, előbb Erdélyben, majd májusban a szűkebben vett Magyarországon is újult erővel folytatódott a hadseregszervezés. Ennek eredményeként a honvédsereg 1849 július közepe táján érte el legmagasabb létszámát, mely ekkor valamivel meghaladta a 170 ezer főt. (A szabadságharc folyamán a honvédseregbe állt, vagy sorozott katonák száma kb. 190 ezer lehetett.) (l> A folyamatosan bővülő honvédseregben összesen mintegy 12 500 fő viselt hosszabb-rövidebb ideig tiszti rendfokozatot. Ebből azonban közel ezer tiszt még a szabadságharc első felében - 1848 októbere és 1849 januárja között - elhagyta a zászlót. Ők általában olyan császári-királyi tisztek voltak, akik 1848 őszén nem meggyőződésből, hanem helyzetükből adódóan a honvédséghez csatlakozó magyar soralakulatoknál szolgáltak - kerültek a honvédseregbe.) Ez utóbbiakat nem számítva a honvédsereg tisztjeinek számát mintegy 11 500 főre tehetjük. Rendfokozati megoszlás szerint ez 32 tábornokot, 800 törzstisztet - ezredes, alezredes és őrnagy -, kb. 2200 századost, valamint 8 és félezer főhadnagyot, illetve hadnagyot jelentett. (2) A '48-as honvédsereg tiszti állományának - nem végleges adatok szerint - mintegy 1 %-a a korabeli Nógrád megye területéről származott. Tanulmányunkban rövid életrajzuk felvillantásával e 118 tisztnek szeretnénk emléket állítani a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából/ 3 ' Nógrád megye a szabadságharc folyamán összesen mintegy 6 ezer honvédet adott a honvédseregnek. Az első katonaállításra a megyében 1848 júniusában, az első tíz honvédzászlóalj felállítása kapcsán került sor. Ennek számszerű eredményét nem ismerjük. Az akkor beállt Nógrád megyei ifjak a Pesten alakuló 1. és 2. zászlóaljhoz kerültek/ 4 ' Közülük többen - mint például Dévény Bertalan, Kohn Emil, Petykó Ferenc, Villámi (Danner) József - később tisztek lettek. Ugyancsak az első honvédzászlóaljaknál kezdte pályafutását „önkéntes közvitézként" Dubraviczky Ádám (a 4.-nél), Oldal Lajos és Lieszkovszky István (az 5.-nél), Bory Károly, Rozemann Antal, Spindler Ferenc, Zmeskall Zsigmond - valamint mindjárt hadnagyként Csikány Ferenc (a 6.-nál), Krúdy Gyula és Nagy Iván (a 7.-nél), valamint Jakabfalvy Károly (a 8.-nál), akik idővel szintén tiszti rendfokozatra emelkedtek.
