Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Szvircsek Ferenc: Zemlinszky Rezső (Egy bányagyakornok nemzetőr útja a bányaigazgatóság)

XXII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1998 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Zemlinszky Rezső Egy bányagyakornok nemzetőr útja a bányaigazgatóságig Szvircsek Ferenc Nógrád megye üzemszerű barnakőszén bányászata kibontakozásának időszakában élt és tevékenykedett Zemlinszky Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. első bányaigazgatója. A szénmedencében kifejtett tevékenysége nemcsak a bányászat, hanem a település kiépítésében is meghatározó értékű volt, hiszen a munkássága egybeesett Salgótarján nagyközség fejlődésének megindulásával. Neve lassan a köztudatban mára összeforrt a nógrádi szénbányászattal, azonban magáról az emberről - közéleti, műszaki, településfejlesztő és kultúraszervező szerepéről - felemás értékelések jelentek meg a megyei összefoglaló művekben, különféle szakfolyóiratokban. A megjelent csekély információk nem mentesek a torzításoktól, hibáktól - mivel nem rendelkezünk memoárral Zemlinszky Rezsőtől. Személyét, a korszakról alkotott felfogását a szerzők szabadon asszociálták. A történeti kutatás által napjainkra feltárt életrajzi töredékek lehetővé teszik életének összefoglalását, életpályájának objektív megrajzolását. Az összegzés feladatát nem puszta összefoglalásnak tekintjük a felkutatott tényék-adatok alapján, hanem pontosított, részleteiben élesebben kirajzolt képhez szerettünk volna a kutatás eredményeivel hozzájárulni. Zemlinszky Rezső a Nyitra vármegyei Újhelyen* a későbbi Vágújhelyen /Nővé Mesto n. Váhom/ született 1824. augusztus 22-én. A hajdani mezővárosban a szlovák, német lakosság mellett jelentős számú zsidó lakosság is élt a Vág jobb partján, Trencsén vármegye széléhez közel. Apja, Zemlinszky József postamester és anyja, Cservenka Johanna még a németes hangzású Rudolfként anyakönyveztette a fiát. Ismereteink szerint Zemlinszky csak 1866-tól használta a Rudolf magyar megfelelőjét, a Rezsőt. * Fényes Elek 1847-ben Kiszucza Újhelynek, 1851-ben Újhely (Kisucza) (Nővé mesto) ül. Vágh Újhelynek írta. Tót mezőváros 2024 kat., 1 evangélikus és 6 zsidó lakossal. A Nagyszombattól Zsolnáig vezető országút a mezővároson át vezetett. Vámszedő hivatalán kívül nem volt említésre méltó épülete. A település fő kincse szép fenyveserdeje és juhászata. -77-