Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

Mészáros Károly szül. Dejtár, 1829., r. kat. Családi nevelő. Nőtlen. 1848 őszétől a 28. (debreceni) honvédzászlóalj katonája. A Délvidéken., a tavaszi hadjárat idején a főseregben szolgál alakulatával. 1849. ápr. 6-án Isaszegnél megsebesül. Ápr. 24 (l)-től hadnagy zászlóaljánál az I. hadtestben a világosi fegyverletételig. 1850 februárjában besorozzák a 25. gyalogezredhez, 1851 augusztusában hatszáz forint váltságdíj ellenében elbocsátják. Feltehetően azonos személy azzal a M. Károllyal, aki 1867-ben volt hadnagyként a Battony városi Honvédegylet tagja. Közlöny 1849/89., HL.: 1848/49 51/17., KAW.: 25. LIR. 1851-1856.16/60., Mikárl. 11. Felsőgyőri Nagy Iván szül. Balassagyarmat, 1824. jún. 18. N. Ferenc, Nógrád megye főlevéltárnoka és Gebhard Anna fia. Jogot végez Pozsonyban. Királyi táblai jegyző Pesten. Nőtlen. 1848. aug. 17-én Pápán beáll az alakuló 7. honvédzászlóaljhoz. Részt vesz a Jellacic elleni harcokban. Nov. 19-től őrmester a 49. (tartalék és kiképző) zászlóaljnál. Alakulata kikülönített századával később az aradi-, illetve temesvári ostrom-sereghez, az V. (bánsági) hadtesthez kerül. 1849. jún. 29 (l)-től hadnagy, végül főhadnagy. A facseti fegyverletételkor (aug. 18.) hazatér. Egy ideig családi nevelő Olaszországban. 1855-től a pesti egyetem könyvtárőre. Történész, genealógus, 1867-től a MTA tagja. 1878-ban nyugalomba lép és horpácsi birtokán telepedik le. (1855-ben felesége Csató Mária lett, akitől Aladár - sz. 1856. - és Boldizsár - sz. 1864. - nevű fiai származtak.) Meghalt Horpácson 1898. okt. 16-án. Közlöny 1849/134., Szinnyei: Magyar írók IX. 620-629., Nagy Iván VIII. 67., Bo/ovszky: Nógrád m. 610., Vas. Újs. 1870/12. és 1879/11. Némethy György szül. Divény (Divin), 1826. Apja a gr. Zichy-család Nógrád megyei ágának levéltárnoka volt. 1842-től színész. Nőtlen. A szabadságharcban az erdélyi hadseregnél szolgál. 1849. júl. 25 (jún. l)-től főhadnagy a 4. vadászezred Kolozsvárott alakuló 1. századánál. A fegyverletétel után ismét színész. 1866-tól különböző vidéki társulatok igazgatója. 1881-től a Magyar Nemzeti Színház jegypénztárnoka, 1889-ben nyugalomba lép. (Felesége 1859-ben Eötvös Borcsa lett.) Meghalt Budapesten 1901. dec. 9-én. Közlöny 1849/160., Szinnyei: Magyar írók IX. 947-948., Vas. Újs. 1901/50., Schöpflin: Színész lex. III. 342-343. Nigrovics (Nigrovits) Lajos szül. Fülek, 1823., r. kat. Nőtlen. A szabadságharcban a 24. (jászsági) honvédzászlóaljban szolgál. Őrmester, 1849. ápr. 20 (l)-tól hadnagy alakulatánál az erdélyi hadszíntéren. 1849 szeptember elején Nagyszebenben besorozzák az 52. gyalogezredhez. 1860-tól megyei útbiztos, 1861-ben szolgabíró, 1865-től és 1867-1868-ban megyei esküdt Hont megyénél. Az utóbbi időpontban Ipolyszalkán él, volt főhadnagyként a Hont megyei Honvédegylet tagja. Közlöny 1849/87, Nagy: Háromszék XLIX, Mikár I. 52., MOL.: Вт. Honv. segély 1868. 4913., KAW.: 52. LIR. 1841-1850.14/131. -38-