Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

1861-ben Nógrád megye csendbiztosává választják. A kiegyezés után a megye honvédegyletének tagja. Közlöny 18491113., Mikárl. 72., Borovszky: Nógrád m. 528., Nagy Iván IX. 5., HL.: 1848/49 51/17., KAW.: 5. FAR. 1851-1854. 1/136. Paczolay Rázmás (Erazmus) 1810-ben Balassagyarmaton született és az előbbi bátyja volt. 1828-tól 1833-ig önkéntesként a 12. huszárezredben szolgált. A szabadságharcban 1848. szept. 3-tól főhadnagy, 1849. máj. 19 (márc. l)-től százados a Nógrád megyei önkéntes nemzetőr-, illetve 62. honvédzászlóaljnál. Világosnál teszi le a fegyvert. 1861-ben Nógrád megye alkotmányos számvevőjévé választják. Közlöny 1849/113., Nagy Iván IX. 5., Borovszky: Nógrád m. 528., HL: 1848/49 51/17., KA W. : 12. HR 1820-1840. 8/72. Tóthprónai és blatniczai Prónay István Romhányban született 1821-ben, vagy 1822-ben. Az evang. vallást követte. P. János földbirtokos, 1825/1832-ben Nógrád megye országgyűlési követe, és Kubinyi Ludovika gyermeke. Tanulmányait Rozsnyón végzi. 1839-ben beáll a 6. vértesezredhez. Innen 1841-ben a bécsi magyar nemesi testőrséghez kerül, ahol 1845-ig szolgál. Ezt követően beutazza Nyugat-Európát és Észak-Afrikát. 1848. okt. 19-én a Zemplén megyében szerveződő 43. honvédzászlóalj századosává nevezik ki. Innen november végén átkerül a Pest megyében alakuló 16. „Károlyi-" huszárezredhez. 1849 januárjában megbetegszik és a Pestre bevonuló császári csapatok fogságába esik. Később kiszabadul és ismét szolgálatba áll. Neve szerepel a világosi fegyverletételi jegyzékben. (Ezredének négy százada a Feldunai hadsereggel adta meg magát.) Egészségügyi alkalmatlansága miatt nem sorozzák be a császári hadseregbe. Később romhányi birtokán gazdálkodik. Zeneszerző, „Világosi katasztrófa" с szimfóniáját előadják a Nemzeti Színházban. A Nógrád megyei Honvédegylet tagja. (Felesége 1854-ben Almásy Mária lett, akitől több gyermeke született.) 1898. júl. 29-én Romhányban halt meg. Közlöny 1848/148. és 173., Mikár II. 232., Nagy Iván IX. 491. és 496., Hellebronth Kálmán 307., Borovszky: Nógrád m. 303. és 613., HL: 1848/49 51/17., Uo. Rendőri megfigy. 70/303., MOL.: Hm. Alt. 1849. 2157. Révész László szül. Szklabonyán (Sklabiná) 1821-ben, r. kat. Gimnáziumi tanulmányait követően, 1840-ben beáll a 19. „Schwarzenberg" gyalogezredhez. Ugyanitt 1842-ben tizedes, 1848. ápr. 15-én pedig őrmester lesz. Nőtlen. Ezrede 3. zászlóaljával 1848 nyarán részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban. Szept. 24-én hadnaggyá nevezik ki a Hódmezővásárhelyen alakuló 30. honvédzászlóaljhoz. Alakulatával ismét a bácskai hadszíntérre kerülve nov. 28 (16)-án főhadnagy, 1849. máj. 13 (ápr. 18)-án pedig százados lesz. Április 29-én súlyos sebet kap a Melencénél vívott ütközetben, melybe júniusban elhal. Közlöny 1848/109. és 173., 1849/106., MOL.: Hm. Alt. 1849. 27106., KAW.: 19. LIR. 1841-1850. 17/89. -25-