Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Természettudomány - Hír János–Kókay József–Mészáros Lukács–Venczel Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból

DE BRUIJN H. et MOLTZER J. (1974): The Rodents from Rubielos de Mora, the firsth évidence of the existence of différent biotopes in the Early Miocène of Eastern Spain.­Proceedings Koninkl. Nederl. Akad. van Wetenseh., Ser. В., 77 (2): 129 -145. DE BRUIJN H., FAHLBUSCH V., SARAC G., ÜNAY E. (1993): Early Miocène rodent faunas from the eastern Mediteranean area. Part III. The gênera Deperetomys and Cricetodon with a discussion of the evolutionary history of the Cricetodontini.­Proceedings Koninkl. Nederl. Akad. van Wetenseh., Ser. В., 96 (2): 151 -216. ENGESSER В. (1972): Die obermiozäne Säugetierfauna von Anwil (Baselland).­Inauguraldissertation Univ. Basel, 1 -363. ENGESSER В., MATTER A., WEIDMANN M. (1981): Stratigraphie und Säugetierfaunen des mittleren Miozäns von Vermes (Kt. Jura).­Eclogae geol. Helv., 74 (3): 893 -952. FEJFAR O. (1990): The Neogene VP Sites of Czechoslovakia: a contribution to the neogene terrestric Biostratigraphy of Europe based on Rodents.­IN: LINDSAY E., FAHLBUSCH V., MEIN P. (editors): European Neogene Mámmal Chronology, Plenum Press. Publ. in coopération with NATO Scientific Affairs Division, pp 211-239. FLYNN L. et JACOBS L. (1990): Preliminary analysis of Miocène small Mammals from Pasalar, Turkey.- Journal of Human Evolution, 19: 423 -436. GARCIA -MORENO E. (1986 -87): El género Megacricetodon (Cricetidae, Rodentia) en el Aragoniense y Vallesiense de la Cuenca del Duero. Relaciones filogenéticas.­COL-PA, Publicaciones del departemento de Paleontológia, 41: 51 -106. HÁMOR G. (1985): A Nógrád -cserháti kutatási terület földtani viszonyai.­Geologica Hungarica, Séries Geologica, 22: 1 -307. HÍR J. et MÉSZÁROS L. (1995): Laté Miocène Microvertebrate from Egyházasdengeleg.­Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 20: 167 -200. HOJNOS R. (1923): Adatok a Kis -Zagyva környékének földtani ismeretéhez.­Földtani Szemle melléklete, p. 1 -8. JÁMBOR Á.,MOLDVAY L., RÓNAI A. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához.. L -34 -II. Budapest.­Magyar Állami Földtani Intézet, pp. 1 -358. KO KAY J. (1985): A Középső- és Keleti -Paratethys kapcsolata a felső -bádeni tenger sótartalom -viszonyai tükrében.­Geologica Hungarica Séries Paleontologica, 48: 1 -95. KÓKAY J. (1990): A budapesti középső -bádeni képződmények. ­Földtani Intézet Jelentése az 1988. évről: 101 -108. KÓKAY J. (1992): Felső -bádeni lagunaképződmények Pusztamiskéről.­Földtani Intézet Jelentése az 1990. évről: 169 -191. KORDOS L. (1981): A hasznosi felső -miocén gerinces lelőhely kora emlős -zonáció alapján.­Földtani Intézet Jelentése az 1979. évről: 459 -463. KORDOS L. (1985): A magyarországi eggenburgi -szarmata képződmények gerinces maradványai, biozonációja és rétegtani korrelációja.­Földtani Intézet Jelentése 1983. évről: 157 -165. KORDOS L. (1986): A hasznosi és szentendrei felső -miocén hörcsögök (Cricetidae, Mammalia) rendszertani és rétegtani vizsgálata.­Földtani Intézet Jelentése az 1984. évről: 523 -553. KOWALSKI К (1997): Gliridae (Mammalia: Rodentia) from the Miocène of Belchatow in Poland.­Acta Zoologica Cracoviensia, 40 (2): 173 -198. MARKWICK P. (1998): Fossil crocodilians as indicators of Laté Cretaceous and Cenozoic climates: implications for using palaeontological data in reconstructing palaeoclimate.­Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeooecology, 137: 205 -271. MÉSZÁROS L. (in prep.): Middle Miocène Insectivores (Mammalia) from Hungary. -202-

Next

/
Oldalképek
Tartalom