Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Természettudomány - Hír János–Kókay József–Mészáros Lukács–Venczel Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból

m3. A fog háromgyökerű. A rágófelszín trapéz alakú, hát­rafelé keskenyedő. Az ml és m2-vel ellentétben itt stabilan jelen van az elülső járulékos redő, míg a centrolophid körüli extra redők hiányoznak, vagy gyengén fejlettek. A Miodyromys nemzetség rendszertani helyzete még bi­zonytalan. Főleg a Pseudo­diyomys nemzetséghez való vi­szony kérdésében sok még a tisztáznivaló (DAAMS et DE BRUIJN 1995). Közép-Európá­ban hagyományosan a Miodyromys nemzetségbe so­rolják azokat az ősmaradványo­kat, ahol a közepes méretű M1-2 zápfogakon az anterolophule szabadon áll, vagy lazán kapcsolódik, mind­két centrolophe megvan és gya­koriak a járulékos redők. A sámsonházai populáció átla­gos méretei lényegesen na­gyobbak, mint a M. hamadryas és a M. praecox faj méretei. A M. biradiculus alsó fogai két­gyökerűek. A M. hugueneyae csak Spanyolország oligocén­jében fordul elő. Mindezen fa­jok kizárhatók a sámsonházai leletek meghatározásakor. Néhány európai populáció M1-2 zápfoga átlagos méreteinek összevetéséből (16. ábra) kitűnik, hogy a leletanyagok egy nagyobb és egy kisebb méretű csoportot alkotnak. (A teljesen különálló Bezian-i anyag méreteit valószínűleg nyomdahibásan publikálták BAUDELOT et COLLIER, 1982. Ha a hosszúság és szélesség adatokat itt felcseréljük, akkor ez az anyag is szorosan betagozódik a kisebb méretű csoportba). A sámsonházai fogak ebben az összeha­sonlításban aránylag nagy méretűek. Familia: Cricetidae ROCHEBRUNE, 1883 (hörcsögfélék) Genus: Megacricetodon FAHLBUSCH, 1964 Megacricetodon minor (LARTET, 1851) (17. ábra) -189-

Next

/
Oldalképek
Tartalom