Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben

• Négy szent Legújabb ének a karantsági kálváriához. Budapest, 1877. Nyomatott Bartalits Imre könyvnyomdájában, 12. sz. (Karancslapujtő) Nógrádszakái búcsújáróhelye a XX. sz. elején alakult ki a Szent Kereszt tiszteletére. Idekapcsolódik A szakali kálvária szentélésének emlékére. Ima a fájdalmas Szűz képe előtt /é.h.n./ című imalap. A történeti Nógrád megye területén Kékkőhöz (Modry Kamen, Szl.) kapcsolódnak kiadványok, egyik esetben a nyilván azonos vonzáskörzetú Selmecbányái kálvária kegyhelyével együtt. A búcsújárások a Szent Kereszt megtalálása (máj. 3.) és felmagasztalása (szept. 14.) napjaihoz kötődnek: • Kékkő mint búcsújáróhely I és a kálváriái ájtatosságok (Kőkeszi / Kamenné Kosihy, Szl./) • Legújabb Négy szent ének a kékkövi és a selmeczi kálváriához, két fölajánló-, beköszöntő-, és elbúcsúzó imával. Budapest, 1878. Bartalits Imre könyvnyomdája, VIII. Eszterházy-utcza 5. sz. (Nógrád m.) A Nógrád vidékiek kedvelt közelebbi és nagy tömegeket vonzó búcsújáróhelyei közül az egri szervita templomot a Fájdalmas Szűz tisztelete tette népszerűvé. A kultusz nem korlátozódott csupán a búcsúnapra (szept. 15.), hanem szinte az egész esztendőre kiterjedt. Varga Lajos tevékenységét itt is megemlíthetjük, hiszen az ő tollából született a kultuszhoz kapcsolódó hétfájdalmú, hétverses olvasó, mely Üdvözlégy parafrázisokból és énekszövegekből áll. Ezenkívül ő szerzett litániát is az egri fájdalmas búcsú zarándokai számára. Már említettük, hogy Orosz István énekszerzői tevékenysége szintén nagyban kapcsolódik Egerhez. Nevével megjelent füzetek a következők: • Új ének az egri Fájdalmas Szűz Máriához. Szervitáknál szeptember 3-dik vasárnapján. Kiadta Orosz István Jászladányban. Budapest, 1884. Bartalits Imre könyvnyomdájában (Szanda) • Beköszöntő ének az egri fájdalmas szűz Máriához. 177. szám. Budapest, 1892. Nyomatta és kiadja Rózsa Kálmán és neje /ezelőtt Bucsánszky A. Szerzé Orosz István p.-balai kántor és tanító (Karancslapujtő) • Legszebb uj énekek /Budapest, 1875. Nyomatott Bartalits Imrénél, Eszterházy-utcza / 5. szám. I Benne: Az egri fájdalmas képhez. (1051-92/45. Karancslapujtő) A szerző nevének említése nélkül megjelent, de a szöveg stílusa és a nyomdahely adatai alapján vélhetőleg Orosz István által összeállított füzet: Щош. Horik %jí«an4i Essterçambaiv 3. kép: Ponyvafüzet címlapja a kápolnaalapítás legendájának képével (Esztergom, é.n., PM 92.36.24. és PMNA1244-97.) -158-