Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

A hadügyminisztérium fennmaradt iratai szerint a későbbiek folyamán Horváth több alkalommal is kérvényezte ügyének kivizsgálását, erre azonban nem került sor. Későbbi sorsát illetően csak annyit tudunk, hogy a szabadságharc után a császáriak Nagyváradon hadbírósági vizsgálatot folytattak ellene, de hamarosan szabadon bocsátották. Leánya 1868-ban benyújtott folyamodványa szerint ezt követően Élesden telepedett le, ahol ismét megnősült - első felesége 1849-ben Losoncon elhunyt -, 1860-ban pedig nyoma veszett. Közlöny 1848/80. és 128., 1849/65., Borovszky: Nógrád m.' 528., Steier Lajos: Trónfosztás 121., Hellebronth Kálmán 420., MOL: ONőHt. Ált. 1848. 2811., Uo.: Вт. Honv. segély 1868. 4891. Jakabfalvi és szászfái Jakabfalvay Antal 1815-ben Kisaranyi pusztán (ma Karancsberény része) született, ref. vallású. J. Miklós földbirtokos és Hegyessy Borbála fia volt. 1834-ben tisztjelölt lett a 32. gyalogezrednél, majd 1836-tól 1840-ig a magyar nemesi testőrségnél teljesített szolgálatot. Leszerelését követően, 1841-ben feleségül vette Darvas Borbálát - akitől négy gyermeke született - és kisaranyi pusztai birtokán gazdálkodott. Nógrád megye táblabírája volt. 1848. júl. 14-én hadnagyi rendfokozatban Bécs megye Dedinszky őrnagy vezette nemzetőrzászlóaljának segédtisztje lett, és részt vett a délvidéki harcokban. Nov. 11 (l)-én honvéd vezérkari főhadnaggyá, dec. 28-án (nov. 16-ával számítandó ranggal) pedig a Nógrád megyei önkéntes zászlóalj századosává léptették elő. 1849 március közepétől az említett zászlóalj ideiglenes, majd ápr. 1-től őrnagy parancsnoka volt. Azonban már ápr. 2-án tüdőbajjal az egri kórházba került. A zászlóalj máj. 31-i és jún. 15-én kelt kimutatása szerint az említett időpontokban a parádi fürdőben volt orvosi kezelés alatt. Alakulatához betegsége következtében már nem tért vissza. Feltételezhetően említett tüdőbaja következtében hunyt el 1850-ben. Közlöny 1848/35., 155. és 201., Hellebronth Kálmán 189., Kempelen V. 218., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 4269., Uo.: Hm. Ált. 1849.10623., 18592. és 20899., Uo.: Вт. Honv. segély 1868.1960. Szentimrei és gotsithi Károly Miksa Pincén (Pinciná) született 1816-ban, r. kat. К Ferenc uradalmi jószágigazgató és Szentmiklóssy Klára fia volt. Gimnáziumi tanulmányait követően, 1833-ban beállt a 8. huszárezredhez, s a forradalom kitörésekor századosként a 6. Württemberg huszárezrednél szolgált. 1848 nyarán a magyar kormány kívánságára Galíciából hazatérő ezredének egyik osztályával augusztus közepén a Délvidékre vezényelték. Itt a szerb felkelők elleni harcokban vettek részt - azt követően is, hogy a hajdúsági és Bihar megyei, magyar legénységű császári-királyi ezred a Béccsel történt októberi szakítás után csatlakozott a honvédsereghez. November 25-én (dec. 1-ével) az ezred ezen osztályának (2 századának) parancsnoka az őrnaggyá előléptetett Károlyi lett. 1849 január végén Damjanich tábornok az akkor Erdély délnyugati határára, Dévára szorított Bem tábornok seregének támogatására egy kb. 6 ezer főnyi hadoszlopot küldött Temesvárról. Ehhez tartozott Károlyi is osztályával. A sorra kerülő döntő ütközet, a február 9-én Piskinél vívott csata kimenetelét jelentős mértékben befolyásolták a Württemberg huszárok. Az összecsapás első felében ők állították meg - Czecz János ezredes parancsára kordon-vonalat húzva - a menekülő magyar gyalogságot, s fedezték annak harcrendbe állását. A csata végén pedig igen kitűntek az ellenség üldözésében. Parancsnokukat ezért Bem március 16-án alezredessé léptette elő. Az Erdély felszabadítását eredményező hadjárat végén, április 8-án pedig a katonai érdemjel 3. osztályát is megkapta Károlyi. -14-