Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Horváth István: Szellemiség és magatartás (Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete Vahot Imre: Losonczi Phőnix c. könyvében)
elemi tanoda, az evangel. gymnasium, s a reform, lyceum részére, " amely három „losonczi születésű, szegényebb sorsú kitűnő tanulónak adassék. " A Losonci Phönix jövedelméből négyszáz pengőforintos alapítványt hozott létre a szegényház és kórház felszerelésére. Azt kérte az alapító Vahot, hogy gondoskodjanak „tágabb szállásról", az egészségesebb és az „ügyefogyott" betegek szétválasztásáról, minden egyes betegnek „új nyoszolyával, új és tiszta ágyneművel, több rendbeli fehér és felöltő egyenruhával" történő ellátásáról. (42) A szokatlanul nagyvonalú adományokat a város vezetése - Jeszenszky Samu polgármester, Oroszy József főbíró, Farkas Károly főjegyző - az 1851. november 27-án kelt és Vahot Imrének címzett levélben köszönte meg. Tájékoztatták az adományozót, hogy „az alapítvány-levelekfelolvasásánáljelen volt szép számú közönséget - a legédesebb öröm, s legőszintébb polgári érzés foga el" a segítőkészség hallatán. A felajánlott összegeket a takarékpénztárban helyezték el. „A számadást a felszerelés bevégezte után azonnal megküldjük, s a nagy közönség elébe hírlapok útján tárjuk ki. " <43) A Losonczi Phönix a kort kutató politika, irodalom, gazdaságtörténész számára forrásértékű. Megtudhatjuk olvasásakor, hogy a Losoncon élők, tehát egy közösség miként vélekedett 1848-1849-ben kialakult helyi viszonyokról, önmagáról. Arra is ismeretet nyerhetünk, hogy az ország közvéleménye miként reagált a Losoncon történt tragikus eseményekre, segítőkészsége milyen volt, és megismerhettük - a nemcsak itt és nemcsak ekkor alkalmazott - mentési technikát, amely el kívánta hárítani a bajt okozó felelősséget a helyi közösség fejel fölül. A könyvet - sajnálatos módon - kevesen ismerik. Létezéséről sem sokan tudnak. 1989. januárjában az akkori veszprémi múzeumigazgató kidolgozott egy olyan javaslatot, amely Losonczi Phönix újbóli - hasonmás kiadását - vette tervbe. A könyv „komoly irodalom és irodalomtörténeti értékét" hangsúlyozta a javaslat kidolgozója, és további konkrét és praktikus okra történő hivatkozáson túl „a szép versek, jó novellák" általában a „kellemes olvasmány" miatt tartotta fontosnak a Vahot Imre szerkesztette könyv kiadását. <44) Azt nem lehet tudni e dokumentumból, hogy hova szánta, kinek címezte szerzője beadványát. Az azonban tapasztalati tény: a javaslat nem realizálódott, és ma is féltett kincsként őrződik néhány példánya a könyvtárak polcain. JEGYZETEK 1. Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban - Losonc 1849 с előadása és dolgozata.; NmL. IV. 102.Sz.n.I. 2. Losonczi Phönix. Történeti és szépirodalmi emlékkönyv Összeállította Vahot Imre. Pest, 1851.I-III.il . k.22-23.p. Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1911. A losonci fejezetet írta Bartha Lajos író. 676.p., Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal Pest, 1857. 42. p. 3. A Pallas Nagy Lexikon. Bp. 1895. Xl.k. 662. p. 4. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1914. XIV. k. 705. p. -129-