Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Horváth István: Szellemiség és magatartás (Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete Vahot Imre: Losonczi Phőnix c. könyvében)

... Nagyon természetes dolog, hogy mindezen helyi és népfaji sajátság- és viszonynak nagy befolyásuk volt fiatalkori hajlamaim kifejlesztésére, sőt egész jövő életpályámra. " (8) Vahot gyermekkori élményeit követően ifjúként találkozott először - a palócok után - a palóc megyével és székvárosával Balassagyarmattal, ahol testvére Sándor az 1830-as években az alispánnál patvaristáskodott.

(9) A látogatást aztán később - már felnőttként - egy másik követte jó tíz év múltán. Akkor a Rétságtól, Balassagyarmaton, Losoncon át tett írói látogatást nyoma a kor sajtójában is helyet kapott. De a gyerekkori rajongást kritikus, olykor már éles, a fényt és árnyékot egyaránt bemutató hangvétel váltotta fel. Az akkori nógrádi látogatáson elismeri a „a szabadelvű és legműveltebb magyar megyék sorában" tündöklő Nógrádban élő úri rend értékeit, de úgy véli, hogy nagy hiba, hogy ez a műveltség" idegen elemekből vévé származását". ,Az úri rend csupa magyar", de társalgásukban és „főleg a divattal járó idegen szokásokhoz híven ragaszkodnak. Nógrádban még igen otthonos a külföldi irodalom, idegen tánc, zene és öltöny." (10) A nógrádi bocskoros nemességről lesújtó véleményt alkotott. Úgy vélte, e csoportnál „elfajultabb, demoralizáltabb népet képzelni sem lehet. " Ennek okát a gyakori követválasztásokon mindennapossá vált megvesztegetésre épülő erkölcstelenségben látta.

(11) Kedvező - gyerekkori - tapasztalatai a nógrádi néppel való találkozáskor megerősödtek. Úgy vélte: „ a nógrádi parasztság sok eredetiséggel bír, kivált a palóczok tele vannak olly sajátossággal, miknek bővebb ismertetését méltó volna az olvasó világgal közleni."

(n) A megye települései közül a legmelegebb sorokkal írta le Vahot losonci élményeit. „Losoncz a legszebb városa Nógrádnak... "„jó és hasznos város". Az ott élő Kubinyi Ferencet is kiemelte a korabeli közfelfogás szerint élő nemesek sorából, aki „nem egyedül a politikának él, de más tudományokat is, különösen a természettant szakértőleg és szenvedéllyel műveli, így minden esetre ritka kivétel spectabiliseink hosszú és széles sorában, kik azon balga hitben élnek, hogy egyedül a politika üdvezít."

{U) A losonci élményeket összefoglaló szavai is biztatóak. Úgy vélte a városnak minden esélye megvolt, hogy „a csinosabb, műveltebb városok díszsorába" emelkedjék. Remélte „a szelídebb kor békepálmája alatt háborítatlanul haladhatnak előre."

(14) A Losoncról szóló - korabeli - leírásokat olvasunk, a látogató kortárs elragadó hévvel rögzítette élményeit, a tapasztalt látványt. A település „gyönyörű regényes fekvése", а „a természeti báj" oly erős hatást váltott ki a Vahottal közel egyidőben megjelent Tomatti írásában, hogy ő úgy vélte „Albion világhíres szép faluja Edinburgh, Losoncznak testvére lehet. " „Losonczon jobbágyság nincs; lakosai általányosan eléggé civilisáltak, a mesteremberi osztályban számosak, kik fővárosi szaktársaikkal egy fokozatán állnak a műveltségnek, s többiek kik kisurakkal bizton mérkőznének. " A nőknél „saloni műveltséget" talált a városba érkező. A losonci hölgyek jelentős része a „szép test mellett, legszebb lelkűek", és a Hiteltől a Kuthy novelláig terjednek olvasmányai a „Regélő mellett Pesti hírlapot is forgatják. " A sok szép emlékkép ellenére nem kevés megoldandó feladatról: a csatornázás, a kórház helyzetének jobbításáról, az utcák kövezésének szükségességéről is szólt ez a tudósítás is.

(15) A kortársi leírások alapján leszögezhető: Vahot Imre nyilvánvaló rokonszenvet érzett már az 1840-es évek közepén a Nógrádban tett látogatása alkalmával Losonc iránt. Valószínű, hogy itt megérintette a szülőváros, a gyermekkor világa, Losoncon élők között és a Gyöngyösön átélt hangulatok, érzelmek közötti összefüggés nem lehetett távol egymástól. Ebbéli véleményében megerősíthette - de az is lehet, hogy Vahot felfogása erősödött a Tomatti leírásából - a korábban ott járt kortárs élménye. Vagyis a kölcsönösség nyilvánvalósága vissza igazolódott a Losoncon tapasztaltakban. Vahot Losonc iránti vonzódását témánk szempontjából fontos hangsúlyoznunk. A kötődés mélysége előtérbe helyezi az átélt élmények erős hatását, mindez pedig meghatározó motívum a kiadói attitűd megjelenésében, a könyvkiadói munkában. -122-