Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)
Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig
A Turul nyomda által megjelentetett lapok a következők voltak: A Munka 1923. máj. 1. - 1924. márc. 15. Nógrád-Honti Kultúra (Nógrádi kultúra címváltozatban is) 1924. febr. 15. -1924. márc. 1925. márc. - 1928. nov. Csak látszólagos ellentmondásnak tűnik az Rt. megalakulása és az első nyomdatermék időpontja közötti különbség. Friedler Samu nyomdája már 1923-tól működhetett, aztán alakult meg a társaság, amely az ő szakértelmét és nyomdai berendezéseit vette igénybe. A Turul nyomda tevékenységéhez nagyon érdekes helyismereti könyvkiadás fűződik. A Chorin Ferenc magán Reálgimnázium értesítőit a nyomda készíti az 1923/1926-os összevont tanévtől 1936/1937-es tanévig. Itt nyomják Dornyay Béla: Salgótarján történetéhez című, 1928-ban megjelent tanulmányát, a Salgótarjáni Acélgyári Tiszti Kaszinó Alapszabályát az 1927-es évben. Fontos megrendelője lehetett a nyomdának a Salgótarjáni Takarékpénztár, melynek fennmaradtak üzleti jelentései és zárszámadásai 1931 és 1938-ből. A banki ügyviteli nyomtatványok már akkor is jól fizető megrendelések lehettek. Az idegenforgalmi kiadványok közül meg kell említenünk a nyomda színvonalas kiadványait, képeslapokat az 1920-as és 30-as évekből. Ezeket Friedler Samu könyv- és papírkereskedésében árulta is. Igazi üzleti kiadványa „Salgótarjáni Útmutató" az 1930-as évekből. Hasznos ismereteket tartalmaz a menetrendekről, telefon-előfizetőkről, a már működő salgói menedékház szálláslehetőségeiről. Jelentős része a kiadványnak a hirdetési oldalak - ez képezhette anyagi oldalát a kiadásnak. Hasonló próbálkozás az 1936-ban megjelent ár- és áruismertető, amely a Salgótarján és Vidéke Törekvés Fogyasztási Szövetkezet kiadványa volt. Fennmaradt a nyomda néhány röplapja, plakátja is az 1930-as évek végéről. A nyomda technikai felszereltségéről nem találtunk adatokat, de a kiadványok minősége azt mutatja, hogy ízlésesek, megjelenik bennük fotóanyag is, a hirdetéseik rajzosak, változatosak. A személyi feltételekről csupán csak 1929-ből maradt fenn adat. Eszerint nyolc személy dolgozott a nyomdában, állandó alkalmazásban volt Schupp Gábor, Schupp Géza, Győri József, Mihalik Mária. Keresetük havi 320 és 98 pengő között változott. Az alkalmanként dolgozók Szüle Ferenc, Pecha Antal és Fekete László voltak, akik 50-112 pengő között kaptak bért. Nyolcadik személyként Friedler Samu nevét olvashatjuk 260 pengő havi díjazással.< 16 > Friedler Samu 1935-ig működtette üzletét is, ahol mesekönyveket, imakönyveket, vászon iskolatáskákat egyaránt árusított. A Turul Nyomda Rt. tevékenységében az 1930-as évek végén hanyatlás következett be. 1937 áprilisában kiléptek a vállalkozásból dr. Pollatsek Ármin, Szauer Andor, Szóbl Alajos. Helyükre az igazgatóságba választották Friedler Samut és Hochhauser Károlyt. 1941. október 28-tól a nyomda nem végzett nyomdai tevékenységet, felszámolása 1942. április 11-én következett be - ezt a munkát is Friedler Samu végezte el. Közrejátszhatott itt az 1939. május 5.-i IV. törvény, amely a zsidók gazdasági térfoglalását korlátozta. Salgótarján két világháború közötti életében egy másik nyomdai vállalkozás is szerepet játszott. A város vezetősége, a középrétegek egy keresztény-nemzeti szellemű hetilapban kí-91-