Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig

1910-ben a Friedler nyomda kinyomtatta „A Salgótarjáni Leányegylet Alapszabályai" с könyvecskét. A kilenc oldal egy olyan civil szerveződés dokumentuma, amely a századfordulót követően kezdte el tevékenységét településünkön. A Friedler nyomda tevékenységében öt olyan képeslapra is felhívnám a figyelmet, amelyek az 1900-as évek elején mutatják be településünket. Az idegenforgalmi érdeklődés felkeltése, az utazásra invitálás szintén a polgárosodás fontos eleme volt. Fennmaradt a nyomda munkái közül egy olyan színházi plakát is, amely 1900- ban hívta a polgárokat az acélgyári színjátszók bemutatójára: „Csiky Gergely: Czifra nyomorúság" с darabját a Vadász szálloda dísztermében mutatták be. 1910. október 20-án a Salgótarjáni Járási Iparlajstromba bejegyezték Friedler Sámuel könyv- és papírkereskedését. Friedler Sámuel valószínű, hogy továbbvitte Friedler Ármin nyomdai vállalkozását. A Salgótarján és Vidéke (3. címváltozat) 1912. október 27-i számán már a Friedler Sámuel név olvasható, a lap egyébként a korábbi feltételezésekhez képest tovább élt és egészen 1914. július 30-ig jelent meg. Ezt igazoló példányai fennmaradtak. Friedler Sámuel rövid ideig nyomta a Nógrád Megyei Tanügy (2. címváltozat) 1914. januári és februári számát. Édesapja könyvkiadási törekvéseit is folytatta, már 1911-ben megjelentette a „Munkarendszabályok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. személyzete számára" с üzemi kiadványt s 2 darab képeslap is igazolja tevékenységét. A Friedler nyomda világháború utáni története sajátosan alakult, erre majd visszatérünk. Salgótarján második nyomdáját 1897. június 25-én jegyezték be a Salgótarjáni Járási Iparlajstromba. Bogenglück Ignácz nyomdai ipart és papírkereskedést működtetett. 1904. február 15-én Bogenglück Regina (valószínűleg leánya) nevén jegyezték be a nyomdai és könyvkereskedői ipart. (

7) Bogenglück Regina Polacsek József vezetésével nyomdai tevékenységet folytatott, kiadványok is jelentek meg a neve alatt. A Nógrád Megyei Tanügy (2. címváltozat) 1904. évi 6-7. számában az alábbi bejelentés világított rá a nyomda további sorsára: „Névmagyarosítás : Ifj. Bogenglück Ignácz salgótarjáni könyvnyomdász családi nevét miniszteri engedéllyel „Boros"-ra változtatta és az eddig Polacsek néven nevezett nyomdát Boros néven fogja tovább vezetni." (Я) A továbbiakban tehát egynek tekintjük, mintegy családi vállalkozásnak a Bogenglück Ignácz, a Polacsek József, a Boros, a Boros R. nyomdákat. E nyomda ugyancsak feladatának tekintette a helyi sajtó előállítását, üzleti próbálkozásaik a településen túlra is mutattak. Az általuk nyomott lapok: Salgótarján és Vidéke (1. Címváltozat) 1897. aug. 15. Sziráki Hírlap (1. Címváltozat) 1897. aug. 15. Nógrád Megyei Tanügy (2. Címváltozat) 1903. máj. 31. - 1910. aug. 15. Népjog (Losonc) 1908. márc. 15. - 1908. jún. 7. Salgótarján és Vidéke (3. Címváltozat) 1908. nov. 11. - 1912. okt. 27. Salgótarjáni Lapok (a Salgótarjáni Polgári Kör lapja) 1904. szept. 4. - 1908. máj. 20. A nyomda helye 1904-be a Fő utca, a polgári iskolával szembeni terület. 1908. április 1-től a „Korona" szálloda mellett, 1909-ben pedig a Fő utcán, a Hungária mellett volt található. •