Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - K. Peák Ildikó: Ideológia, politika, művészet összefüggései Salgótarjánban (1950–1980)

tartoztak. Az intézményen belül a művelődés különböző ágazataival foglalkozó szakfórumok alakultak, melyek az ideológiai titkár révén tartották a kapcsolatot a pártszervekkel. Szintén a Nógrád Megyei Tanács Művelődési Osztályához került - az 1974. évi megyei művelődéspolitikai határozat értelmében - a kiállítások felügyeleti jogköre is. A művészetirányító tevékenység mellett a megye fontos feladata maradt továbbra is az alkotók támogatására - köztéri beruházások és képzőművészeti vásárlások révén. A megvásárolt alkotások zömét - mint a korábbiakban is - a balassagyarmati Palóc Múzeumban raktározták. A túlnyomó részt helyi alkotók munkásságát reprezentáló anyag színvonalában, mennyiségében egyre inkább indokolttá tette egy, kimondottan képzőművészeti galéria létrehozását. A korábban még inkább városi igényű - kiállítóhelyiség kialakításának gondolatával a Nógrád Megyei Tanács a hatvanas évek folyamán már több ízben foglalkozott, hiszen a kiállítások számának szaporodásával egyre nagyobb szükség volt egy önálló bemutatóterem létrehozására. Az egyszerre képtár és kiállítóterem funkciót hordozó helyiség jövőjére nézve a művelődési osztály 1971-ben talált megoldást, mely szerint a jövendő Megyei Képzőművészeti Galéria a Salgótarjánban felépítendő „új múzeum és kiállítási csarnok" épületén belül működött volna. A galéria gyűjtőköreként a megyei művészek, illetve a XX. századi, „forradalmi indíttatású" alkotók műveinek vásárlását jelölték meg. Meg kell itt jegyezni, hogy a hetvenes évek közepe táján alakult ki fokozatosan a múzeum képzőművészeti gyűjtőköre is, mely Bereczky Loránd művészettörténész javaslatai alapján, az egyedi rajz vásárlását jelentette. 1980. - az új múzeumépület átadása - után a múzeum és a galéria feladatköre összeolvadt, egységessé vált. A megyei művelődési osztály átfogó irányítása mellett a hetvenes években Salgótarján Város Tanácsa továbbra is a város művészeti életének konkrét szabályozását végezte. A szabályozás - egyben a felsőbb szervek felé történő elszámolás - alapvető formái az ún. városi középtávú művelődési tervek voltak, melyek öt éves időtartamokat öleltek fel. E két terv - 1971-től 1975-ig, illetve 1976-tól 1980-ig- a kultúrközpont határozat gondolatkörén belül fogalmazódott meg, hangsúlyozva a közművelődési tevékenység munkás- és ifjúságcentrikusságát. Fontos momentumként kell kiemelnünk, hogy a város vezetése fokozatosan meg kívánta szüntetni a helyi kulturális életen belül az ötvenes évek közepétől fennálló aránytalanságot. A városi tanács VB. 1975. márciusi ülésén elhangzott, hogy a képzőművészet propagálása mellett az egyéb művészetek nyújtotta nevelés - elsősorban a legtöbb feladatot nyújtó zenei oktatás, képzés - lehetőségei is bővüljenek.

0S) A fenti törekvés ellenére a kultúrán belül a hetvenes években továbbra is a képzőművészet volt a leghangsúlyosabb, bár erősödött az irodalom szerepe is, elsősorban az új formában, igényes tartalommal megjelenő Palócföld révén. A kultúrközpont továbbra is érvényes gondolatisága, feladatköre jegyében a hetvenes évek elején olyan periodikusan ismétlődő tárlatok jöttek létre, - illetve alakultak ki már meglévő rendezvényekből -, melyek nemcsak a megyei, de az országos művészeti-művelődési életben is hangsúlyossá tették Salgótarján szerepét. Közülük a legjelentékenyebb az észak-magyarországi művészek fokozatosan kifáradó tavaszi rendezvényei helyébe első ízben 1970-ben lépő Salgótarjáni Tavaszi Tárlat volt. E kiállítás, felzárkózva a Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Hódmezővásárhelyt nyíló rendezvényekhez, fokozatosan országos jellegűvé vált. Kezdetben - a megyei művészek mellett - csupán a Nógrádból elszármazott, országosan is ismertté vált alkotók, mint Csohány Kálmán, Fábián Gyöngyvér, ifj. Szabó István mutatták be műveiket a Tárlaton, az évtized második felére azonban egyre több, a megyétől független, kiváló alkotó vett részt a rendezvényen. -80-