Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Milan, Šoka: Kiadói tevékenység Besztercebányán

A települési szótár a regionális kutatás területén a múzeum különleges kiadványának számított és számít ma is. Az össz-szlovákiai honismereti publikáció alapműve és példája lett, ezt tíz évvel később a szlovák Tudományos Akadémia Enciklopédiái Intézete kiadásra készítette elő. Másrészt a múzeumot ebben az időben két átszervezés érte. Az irányítás alacsonyabb fokára került, de már 1973-ban kibővült a hatásköre a Közép-szlovákiai kerület egész területére, s a múzeumi-metodológiai és a helytörténeti munka központja lett. A kiadói tevékenység kisebb, metodikai jellegű kiadványok és regionális jellegű kiállítások katalógusainak kiadására irányult. Ez a helyzet 1990 végéig tartott. Ebben az új helyzetben belső és külső igény támadt olyan szaklap kiadására, amely a kerület múzeumainak regionális kutatását bemutatná. A központi irányítás és a kemény normalizáció lelkes hívei /az állami és pártapparátusból egyaránt/ a hetvenes években azzal a gondolattal jöttek, hogy engedélyezik évkönyv kiadását, de csak abban az esetben, ha az tartalmában a forradalmi tradíciókra, a kommunista- és munkásmozgalomra, valamint a legújabb történelemre, az ún. szocialista építés időszakának vívmányaira épül. Végülis olyan kompromisszum született, melynek eredményeként a publikálásban teret kaptak a társadalom- és temészettudományok széles skálájának eredményei. A városi Múzeum megalakulásának 90. évfordulójára, 1979-ben jelent meg Közép-Szlovákia címmel és a Besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum honismereti évkönyve alcímmel az évkönyv első kötete. A további kötetek tervszernek, 1982-ben és 1984-ben jelentek meg. A természettudományok szerzői hátterének kibővítése után a honismereti évkönyv 1985-ben két önálló egységre szakadt: természettudományi és társadalomtudományi egységre, ezek megjelenése évenként váltotta egymást az évkönyv számozásának folyamatos megtartása mellett. Említésre érdemes az a viszonylag negatív tapasztalat, amely az 1981-89-es években a Besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum metodikai tudósítása címmel rendszertelenül megjelenő metodikai kiadványokból adódott. Ezekben számos cikket a kor totalitárius ideológiája jellemez. A másik oldalon viszont pozitívan értékeljük azt, hogy négy önálló kiadvány munkatársaink tudományos kutatómunkájának végén, annak eredményeként jelent meg. Ami a Közép-Szlovákia című évkönyvet illeti, pénzeszközök hiánya miatt 1991-ben a 10. kötettel megszűnt további kiadása. A totalitárius rendszernek tanulmányok formájában fizetett kötelező adó ellenére elmondható, hogy a kor számos értéket teremtett, motiválta a regionális kutatás természettudományi és társadalomtudományi területeit. Munkatársainknak, a Közép-Szlovákiai kerülethez tartozó múzeumok dolgozóinak, de nemcsak nekik, hanem a rokonintézményeknek és - intézeteknek is teret adott a tudományos - kutató tevékenység eredményeinek publikálására. Az eddigi áttekintésből kitűnik, hogy a Közép-Szlovákiai Múzeum kiadói tevékenységére minden kor a maga módján rányomta bélyegét. Egyszer saját ideológiai és egoista érdekeket követett, máskor távolságtartó, sőt közönyös volt. Demokratikus társadalomban a modus vivendi nyilván a kölcsönös kapcsolatok és közös célok megfogalmazásában rejlik, oly módon, hogy a kiadói tevékenység soha többé ne lehessen az ideologizáció eszköze, s az csupán a szakmát szolgálja. Valószínűleg a kiútkeresés időszakában vagyunk. A néhány éve tartó változások fájdalmasan érintettek minden oldalt, mert alkotólégkör létrehozása gondolat nélkül különösen nehéz feladat. -63-