Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Horváth István: Mentelitás és mítosz. Jelenségek és összefüggések Salgótarján 20. századi társadalmi életéből

példát serkentőnek vélem az olyan gondolkodást segítő magatartást, amelynek meggyőződése: „Múltunkat bevallani nem a gyengeség, hanem az erő jele." /Kosáry Domokos/ Napjaink nagy feladatának tartom, hogy a lassan terjedő társadalmi méretű szorongást megállítsuk Salgótarjánban. Úgy tűnik - talán éppen a múlt hiteles megismerésének hiánya az egyik ok - hogy a településen élők között, különösképpen a véleménytformáló értelmiségi körökben, fokozódik az önbizalom hiány, erősödik a tétovázás. Jó példát jelenthetne akár csak a 60-as években megindult, sok tekintetben önerős fejlesztésének feltárása, a tapasztalatainak hasznosítása. Úgy vélem a város hátrányos helyzetének hangoztatása két élű fegyver. Megmutatja napjaink értékrendjében jelen lévő zavarokat. A város élő organizmus ma is. Van tudata, él emlékezete. Ennek markánsabbá tételéhez szükség van a városi nyilvánosságra, ahol a korábbi feszültségek feloldhatók. A megismert múlt alapján biztosabban léphetünk - a hőn áhított - új fejlődési pályára. JEGYZET 1. Mindezekre: Erdei Ferenc: Magyar város Atheneum. én. 8.p. Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai Bp. 1936. 446. 590-592.p. Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Kriterion 1981. 272.p. 288.p. Mendöl Tibor: A Felvidék. Bp. 1940. 16.p. 26.p. 57. 64-65.p. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság Nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig. Salgótarján, 1944. 69.p. 2. A bányavállalat 1890/1891. évi levelezése. Ford. Belitzky János. NTM Adattár 2257-59; Belitzky János: A salgótarjáni első bányamunkások. NTM Adattár 1149-71.sz; Pesovár Ernő: Gazdasági, társadalmi átalakulás. Gyűjtés 1951-ből. NTM Adattár 294-67. 3. Munkás Szó, 1946. febr. 2.3.p. 4. Tóth Gyula: Naplóm és elmúlt történeteim. 1922. NTM. Dokumentumtár 5. Hanák Péter: Polgári lakáskultúra a századfordulón; Salgótarjáni Almanach Salgótarján, 1925. 43., 70.p.; Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról. NMMÉ 1995.49.p; Tóth Gy: im; Szvircsek Ferenc: Az első „bányászlakok" Salgótarjánban. (Kézirat, megjelent a Palócföld 1997/3. számában) 6. Manga János: Palócföld. Bp. 1979. 132; 137; 139.p. Varga Marianna: Palóc népviseletek és textilek. Palócok Г7.к. Főszerk. Bakó Ferenc. Eger 1989. 514; 524.p; Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Bp. én. 151; 240.p. 7. Praznovszky Mihály: Nógrád megye sajtótörténete 1846-1919. Salgótarján, 1985. 34; 43; 50; 54; 60.p. 8. Salgótarjáni Almanach, 1925. 99-102.p. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása I. Bp. 1902. 28.p. 9. Zsidósors Salgótarjánban, Salgótarján, 1994. (Kiállításvezető szövege). Népszámlálási adatok. 1900, ill. 1941. évekből 10. Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében. (A XVII. század második felétől a XDC sz. közepéig) NMMÉ 1987. 157.p.; Salgótarján nagyközség szervezeti szabályrendelete. Salgótarján, 1900. 135.p. 11. Széchenyi Agnes: Sznobok és parasztok. Válasz 1934 - 1938. Elvek, frontok, nemzedékek. Argumentum, é.n. ЮЗ.р. Kállai Gyula (Révai József): Népiség, demokrácia, szocializmus. Budapest, 1934. 74. p.