Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Dezier, Tóth: Besztercebánya, 1944-ben

Besztercebánya megszállása 1944. október 27-én a város német kézre került. Három nappal később Besztercebányán ün­nepséget tartottak, amelyen Jozef Tiso mondott beszédet: „Dicsőség felszabadítónknak, Adolf Hitlernek, dicsőség a fegyvereinek, az SS fegyvereinek, amelyek segíteni jöttek, hogy a szlovák Államot megtisztíthassuk." A beszéd után hálaadó mise következett, majd a Wehrmacht kato­náinak kitüntetése. A katonai egységek és a partizánegységek a hegyekbe húzódtak, egy részük hazament, de a többség tovább harcolt 1945 tavaszáig. A megszállás első napjától letartóztatások folytak. A városban félelem uralkodott. A lakos­ság várta a felszabadító egységeket. A besztercebányai bíróság börtöne kezdett megtelni. A be­börtönzöttek között szlovákok, csehek, amerikaiak, angolok, ukránok, oroszok, lengyelek, bol­gárok, románok, horvátok, franciák, zsidók és magyarok voltak. Amikor 1944 novemberében a bíróság börtöne megtelt, Kurt Herbert Deffner Obersturmführer, Ján Durcansky, a szlovák kormány képviselője és Vojtech Kosovsky, a Hlinka Gárda Garam-menti megbízottja a fizikai likvidáció mellett döntöttek. A Besztercebánya mel­letti Kremnickán és Nemeckán több embert kivégeztek. Felszabadulás Besztercebányát 1945. március 26-án a IV. román hadsereg egységei szabadították fel Descalescu tábornok vezetésével, valamint a szovjet hadsereg II. ukrán frontja Zmacenka tábornokkal az élen. A városban elkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Besztercebányán a SZNF-re sok kulturális - történelmi emlék emlékeztet. Legismertebb ezek közül a SZNF emlékműve, amelyben múzeum működik. -735-

Next

/
Oldalképek
Tartalom