Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Balogh Zoltán: Kaszinók, vendéglők, kocsmák. A társasági élet színterei Saltótarjánban 1900–1945

felnőtt sakkverseny is volt a Vigadóban. A város sakkéletének kibontakozását és fejlődését jelentős mértékben mozdította elő a Salgótarjáni Sakk-kör megalakulása, 1928-ban. Az alakulást követő években a sakk-kör tagjai a Fő utcán lévő Czirbesz vendéglő különtermében rendezték be főhadiszállásukat. A sakk megkedveltetése terén sokat lendített Michló Józsefnek, kitűnő fővárosi munkás sakkozónak Salgótarjánban adott szimultánja, 1928-ban. Rövidesen egyre több vendéglő és kocsma szerzett be sakk készleteket, állított fel különasztalokat, hogy vendégeik a sportnak hódolhassanak. Külön asztal várta pld. a Nemzeti belső termében a sakkozókat, amikor az fénykorát élte.<'

7) A századfordulótól az életmód terén az évtizedek folyamán bekövetkezett változások tehát a társasélet és szórakozási szokások polgárosodásához, a szórakozási lehetőségek gazdagodásához vezettek. Nem követte e változásokat azonban a bérviszonyok megfelelő alakulása. A még a munkásságon belül is meglévő magas jövedelmi különbségek tömegeket rekesztettek ki a kulturált szórakozás lehetőségéből. Ugyanakkor a megnövekedett szabadidő hasznos eltöltése komoly gondot okozott főként a munkások körében. A munkásság meglehetősen rossz lakásviszonyok között élő része nehezen tudta eltölteni a szabadidejét vagy legalábbis annak egyetlen módját, a telephez legközelebb eső kocsmában való ivászatot ismerte. A szabadidő hasznos eltöltésének irányítására olasz és német mintára szerveződött szabadidő mozgalmak, amelyeket főleg a bányamunkások között próbáltak meghonosítani, de a város turisztikai egyesülete is legnagyobb sikerének azt tartotta, hogy elvonta a munkásokat a vendéglőktől és „a régente divatos kocsmázástól és egyéb káros szórakozástól." JEGYZETEK 1. Levelezés, Losonci Hírlap 1895. július 27. 2. Jánosi György: A szórakozás történelmi funkcióváltozásai. Bp., 1986. 235. - Tárca Inászóról. Couplet, írta Pászty László Koháry János 25 éves tanítói évfordulója alkalmából. Losonci Hírlap, 1896. október 17. 3. Wabrosch Béla: A Salgótarjáni Acélgyári Tiszti Casinó története. 1888-1925. Salgótarján, é.n. 36-37. Fotó: Az Acélgyári Tiszti Kaszinó (ATK) játékterme 1928 körül. Nógrádi Történeti Múzeum Fényképtára (NTM Ft) ltsz.: 2434. - A Baglyasaljai Bányatiszti Kaszinó (BBK) leltári könyve, 1907. Bányamúzeum (BM) Gyarapodási szám (Gy.sz.) 2333. 4. Wabrosch i.m. 34-35. - Fotó: Az ATK tornaterme 1896. Vertich József: Sportoló elődeink - elődeink sportja. Salgótarján, 1993. 77. 5. Fotó: Tenisztársaság az ATK teniszpályáján, 1913. NTM Ft. Ltsz.: 17422. - A BBK 1931. évi jelentése. BM Gy.sz. 455. 5. Fotó: Leánycsoport az acélgyári korcsolyapályán. NTM Ft. 17409. - BBK leltári könyve - Brunda Gusztáv: Egyesületek Nógrád megyében. Nógrádi Közművelődési Füzetek 4.1993. 111. 6. Wabrosch i.m. 26., 29., 32. - uő.: A Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet története (a továbbiakban Olvasóegylet) 1878-1926. 20. - A Salgótarjáni Casinó Egyesület Sylvester-estélye. Salgótarjáni Lapok 1907. december 4. -117-