Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Irodalmi muzeológia – irodalmi kultusz

László, Krizsán László, Taxner Ernő, Dérczy Péter, Mezei Ottó, Bárdos József, Kulin Ferenc, Szálai Anna, Kovács Sándor Iván, Vigh Károly, Dávidházi Péter, Kozma Dezső (Kolozsvár), Karol Wlachovsky (Pozsony), Andor Csaba, Bécsy Tamás, Fenyő István, Láng József, R. Várkonyi Ágnes stb. S mellettük a nógrádiak: Szabó Károly, Kovács Anna, Horváth István, Nagy Ervinné, Zólyomi József, Pál József, Praznovszky Mihály, Leblancné Kelemen Mária, Szabó András, Vertich József, Peák Ildikó stb. Meg kell jegyezni, hogy a hely szelleme jóvoltából az első évek után bővült az elhangzott témák száma, hiszen Madách mellé más nógrádi klasszikusok, irodalmi alkotók is felvonultak. Természetesen és elsősorban Mikszáth, de volt szó Kármán Józsefről, Szentmiklóssy Alajosról, Komjáthy Jenőről, Krúdy Gyuláról, Teleki Lászlóról, Balassi Bálintról. Azaz az imádkozás térben és időben tovább mélyült s nem ragaszkodtak a szervezők a csak klasszikus értékű életművek imáinak előadásához. A szent könyv felmutatása évről-évre ismétlődő rítusa lett a csesztvei jubilee-nak. Gyakorlatilag már úgy irányították a helyi s olykor az országos könyvkiadást, hogy erre a napra jusson egy-egy Madáchról, életművéről, kortársairól szóló könyv, kiadvány bemutatója. Az itt és ekkor bemutatott új Tragédia kiadás valóban áhítatos figyelmet kelt s a szerző, szerkesztő jelenléte a kettős érintetés mágiájának hangulatát kelti. Csak néhány név az így felmutatott szent iratokból. T. Pataki László új drámájáról, a Fráter Erzsikéről írott Lidércláng című művéről beszélt (a következő évben részleteket elő is adtak belőle); a Madách Imre dokumentumok című kötetet mutatta be Leblancné Kelemen Mária. Madách műveinek új kiadásáról Kerényi Ferenc értekezett. Madáchról és Aranyról írt közös kötetüket Kovács Sándor Iván és Praznovszky Mihály ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A Madách kéziratkatalógusról a szerzők, míg a Madách emlékére írt versekből szerkesztett koszorúantológiát a szerkesztő vitte közönség elé. Cseh István tanulmánya Madáchról 1995-ben pedig kimondottan a csesztvei jubilee alkalmából jelent meg. Alkalmanként a jubilee résztvevői maguk is bekapcsolódnak a rituális ceremóniákba, azaz nem mindig a hivatásosak, a „felkentek' ' jutnak szereplési lehetőséghez, hanem a helyszínen a közösségi életet élők is. így szerepeltek már a falu lelkészei(?), egy Csesztvén élő képzőművész, a csesztvei éneklő asszonyok kórusa stb. De ide kell sorolnunk azokat a megyei diákokat is, akik a meghirdetett versenyeken lépnek a színpadra Madách részletekkel, irodalmi adaptációkkal. Még nem találtunk pontos fogalmat arra a kultikus eseményre, amelynek nincs előzménye a múlt századból, hiszen a modern technika egyik vívmánya jelenik meg: a film. Nevezhetjük talán az Isten vizuális megjelenítésének, vagy egyszerűen kultikus víziónak. Azért is jó ez a kifejezés, mert a filmek egy része Madáchról szól (pl. a Németh Antal rendezte életrajzi film), mások a Tragédia előadásainak változatai (a tévéfilm Szinetár Miklós rendezésében, a zalaegerszegi előadás, a Nemzeti Színház előadása, Jankovics Marcell rajzfilmváltozata, Jeles András filmje). Más filmek a Nógrádhoz kötődő írók műveiből készültek. Főleg Mikszáth feldolgozásokat vetítettek, de nézhették a jubilee résztvevői a Színdbádot (Huszárik Zoltán), Balassi Bálint életrajzi filmjét - esetleg a Madách korában játszódó magyar történelmi játékfilmeket. Következő stáció a templomlátogatás. Ezen most a múzeumot mint kegyhelyet értjük. Ahogyan a muzeológia kutatója írt a múzeumról, amely már megjelenésében is templomi hatást kelt s rituális útvonalaival, a befogadás manipulált, ideológiailag előkészített folyamatával, illetve azok irányításával eléri azt, hogy a látogató bár nem tudja, de a múzeumban „meghatározott szertartásrendet követ".

23 A múzeum felkeresése a program állandósult része. Meghatározott céllal, meghatározott időben s meghatározott időtartamig történik s általában a papok vezetésével. A közönséget vezető muzeológus, irodalomtörténész, képzőművész, színháztörténész vagy olykor a Madách család leszármazottja a többlet tudás szakralizmusával mondja el szövegét. A mindent tudás, a mindent jobban tudás ígéretével hat s ez emeli a szokványos tárlatvezetés fölé sokszoros magasságba a 30-40 percnyi együttlétet. Ekkor történik a szent ereklyék bemutatása is. Itt, Csesztvén ebből kevés van, de ilyen a bölcső, amely kétes eredetiségű ugyan, de rendkívül fontos szerepe van a kultuszban, hiszen ez maga a jászol, ahol a kisdedet ringatták, altatták. Van ott könyv, amely esetleg a kezében volt, festmény, 103