Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról

tervpályázatának tárgyalásában. Többek között az Ipartestület Székházának, illetve a városháza bőví­tésének ellenőrzésében, a Pécskő patak lefedésének és a csatornázásnak a megszervezésében. A te­mető problémájának megoldására Förster Kálmántól támogatva „a Luby féle birtoknak azt a völgy­katlanát hozta javaslatba, mely a városon kívül a Karancsalja felé vezető út jobb oldalán fekszik és amphiteatrumszerűen volna kiképezhető. A szóbajött terület terméketlen legelő s aránylag olcsón lett volna megszerezhető, illetve kisajátítható". Bár ez nem valósult meg, két másik terv azonban igen. Egyik a salgói menedékház. A város és a Magyarországi Kárpát Egyesület Salgótarjáni Osztálya ­melynek dísztagja volt tóth Gyula - összefogásával 1935-ben elkészült ház építésénél többször éjsza­kára is ott maradt. A másik ilyen mű a kálvária. 1943. június 5-én P. Réz Marian ferences házfőnök avatási beszédében kiemelte: „Hirdesse e város polgármesterének minden szépért és nemesért lelke­sedni tudó munkaenergiáját, Tóth Gyula templomgondnok öregségében is fiatalos munkakedvét, al­konyuló életének legszebb hattyúdalát." Mondhatta ezt, hisz ő és Traum Péter esperes-plébános vetette föl a gondolatot Förster Kálmánnak, s segítségével szervezték meg az építkezést. Közéleti működésének másik területe a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltóegyesület támogatása. El­őrehaladott kora ellenére lelkesen elkísérte a versenyen résztvevő csapatot sok helyre. 1932-ben pél­dául a győri utat autóbuszozta végig intézőként. Az útról beszámoló verses krónika többször említi is nevét, mint a programok szervezőjét és lelkes szurkolót. Az ötvenéves fennállást ünneplő díszköz­gyűlésen Tóth Gyula az egyesület „elhunyt nagy vezetőiről és lelkes tagjairól emlékezett meg meg­ható szavakban". A politikai szerepvállalásra még egyszer lehetősége nyílt, „Felszabadulás előtt néhány nappal fel­keresett engem a munkásság megbízottja és felkért, hogy az orosz hadsereg bevonulása után vállal­jam el a polgármesteri állást - írja a már fentebb is idézett 1947-es levelében.- Egészségi állapotom és magas koromra való hivatkozással elhárítottam magamtól a megtisztelő bizalmat, de megígértem, hogy az ügyek intézésében legjobb tehetségem szerint részt veszek, amit mint a Nemzeti Bizottság tagja meg is teszek". Utolsó jelentős közéleti szereplése 1948-ban volt, mikor a népszámlálás egyik helyi felülvizsgáló biztosának feladatkörét látta el. Alig egy hónappal 83. születésnapja előtt, 1952. április 1-én hunyt el Salgótarjánban. JEGYZET 1. Salgótarjáni Lapok 1903. január 11., április 19. 2. Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban: NML) V. 171. a. 49. - Salgótarján nagyközség képvi­selőtestületi jegyzőkönyve (továbbiakban: St. kt. jkv.) 1908. 3. NML. XVII. 407/2. doboz 4. Salgótarjáni Lapok 1905. január 22. 5. Salgótarján és Vidéke 1908. augusztus 5. 6. Salgótarján és Vidéke 1909. január 6. 7. NML V. 171. a. 51. St. kt. jkv. 187/1910. sz., V. 171. a. 56. St. kt. jkv. 57/1915. sz. 8. U.o. 78/1910. sz., 185/1910. sz. 9. Salgótarján és Vidéke 1913. júl. 12. 10. NML. V. 171. a. 55. St. kt. jkv. 51/1914. sz., V. 171. a. 56. St. kt. jkv. 2/1915. sz. 11. NML. V. 171. с 8. doboz 12. NML. V. 171. a. 59. St. kt. jkv. 150/1918. sz. 13. NML. V. 171. a. 60. St. kt. jkv. 11/1919. sz., 63/1919. sz. 14. NML. XVI. 3. 1159. sz. 15. NML. V. 171. a. 59. St. kt. jkv. 75/1918. sz. 16. NML. VII. 102. 77. 734/1919. törzskönyvi szám. 17. Förster Kálmán: Visszaemlékezéseim életem történetére - Nógrádi Történeti Múzeum Adattár 1933-69. 182. o. 18. U.o. 205. o. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom