Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról

7. A Munkában új bekezdés „A Polgári Kör iniatívája..." mondat helyett: „Hivatalos orgánumként megindította a Salgótarján és Vidéke helyi lapot. Akciójának első eredménye a község vasútontúli részén a kanyargós Tarján-patak szabályozása volt: az Úri-uccát védő partfal és patakszabályozás 1907-ben készült." 8. A Munkában: „....miért is a Polgári Kör iniciatívájára a képviselőtestület úgy határozott...." 9. A Munkában: „A meglévő elemi iskolai épületeket a felekezetek készséggel adták át, melyeket azután a nagyközség megfelelően átalakítva s kibővítve, a harmadik körzeti iskolai épületet felépítette s átadta az államnak. A menház 1910-ben épült." 10. A Munkában új bekezdés: „1912-ben kínos huzavona után a nagyközség megvette a régi vágóhíd környéke és a vasúti pályatest között fekvő s a nagyközség „vízentúli" részének természetes folytatását képező, mintegy 14 holdnyi ún. bulgárföldet Luby István földbirtokostól. Salgótarjánnak azelőtt egy talpalatnyi telke sem volt, sőt a régi vezetőség gerinctelensége miatt még a saját belterületeit is újból meg kellett vásárolnia. Nagyon fontos esemény volt tehát ezen területszerzés, mert csak ezáltal lehetett mostanában az új hivatali épületeket um. kir. járásbíróság, államrendőrség, adóhivatal, csendőrség, vámőrség, pénzügyőrség, főszolgabírói hivatal stb. elhelyezni. Ezen felül egy egész új városrész épülhetett itt. Ugyancsak ezen a területen, annak északi sarkában épült 1915-ben a 65. gyalogezred utászosztaga közreműködésével, a városi uszoda. A postaépületet 1914-ben építették a nagyközség által e célra felajánlott telken." 11. A Munkában a felsorolásnál szerepel még: „a Salgótarjáni-Szécsényi vasút építése" 12. A Munkában ezután új bekezdés: „Az 1914-ben kitört világháborúból Salgótarján is kivette részét. Az eredmény szomorú, lesújtó: 200 hősi halott és az új határ Somoskőújfalunál. A háború utáni forradalom majdnem végzetessé vált Salgótarjánba, s örökké szégyenfolt marad a város történetében az 1919. január 3-a, amikor a vadállatokká vált csőcselék az üzleteket és a lakásokat sorba kirabolta és feldúlta. A karhatalom és a hatósági közegek gyáván megbújtak vagy elmenekültek s csak véletlen szerencse volt, hogy az iglói géppuskások egy kis különítménye az utolsó pillanatban megérkezett s megmentette Salgótarjánt attól, hogy a részeg horda felgyújtsa és földig rombolja." 13. A Munkában: „Iparkodtam Salgótarján 50 évvel ezelőtti állapotáról és annak fejlődéséről hű képet nyújtani." 14. A Munkában a mondat kezdete: „De csak aki részt vett valamely közintézmény..." 15. A Munkában: „1922-ben alakult át a nagyközség rendezett tanácsú várossá, akkor új korszak kezdődött." 16. A Munkában: „...mint Felső-Magyarország ipari és kereskedelmi gócpontja méltóképpen töltse be..." 60