Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)
Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Arcképvázlat a naplóíróról
tarjáni Takarékpénztár Erzsébet-téri sarokházába, onnét a régi Rákos féle házba, majd az emellett (kihúzva: direkt) e célra épített Szilárdy féle (ceruzával beírva: bér) házba, onnét a Szilárdy-major déli részén a régi hutaépületbe s végül a csak múlt évben felépült járási székházba költözött. Főszolgabírák voltak: Plachy József, Martonfalvay Gyula (kihúzva: Ivánka László), Szakáll Ferenc, Szecsey Ernő, s ma Veress Zoltán. (Kihúzva: Az első csendőrkirendeltséget 1881-ben állított) az első csendőr kirendeltséget a 80-as években állították fel, mely a Szilárdy féle major saroképületébe lett elhelyezve. A pénzügyőri szakasz 1883-ban (javítva: 1881) állíttatott fel s első hivatalos helyisége a Jungmann féle házban volt, a mai Kovács féle vendéglő helyén. 1882-ben épült a községi közvágóhíd, a Luby Gézától erre a célra vásárolt akkor még külterületen az un. Siketárnyék dűlőben. (Hiányjel: Tűzoltóság) 1886-ban nagyon előnyösan megváltozott a Fő ucca képe. Akkor épült ui. a járda. A járda lefektetése előtt az addig hepehupás úttestet a szükségnek megfelelően lehordták vagy feltöltötték. A legnagyobb levágás a róm. kath. plébánia előtt, a legnagyobb feltöltés a Salgótarjáni Takarékpénztár előtt (régi Jankovich kastély) és a Kis-ucca - Pécskő-patak közötti útszakaszon történt, miáltal a Fő uccának ez a része is alkalmassá vált a teherforgalom lebonyolítására. - A Pécskő-patakon a régi alacsony híd helyén, valamint az Erzsébet-tér nyugati részénél (ahol eddig csak gázló volt) egy-egy új kőpartfalakra helyezett híd épült. Az úttest mellől eltűntek a bűzös, pocsolyás árkok is, mert a járdát a betöltött árkok helyén fektették le. 1892-ben fogtak az Üveggyár építéséhez. 1893/94-ben épült a Keszler-Böhm és Bauer féle vasöntöde, vagyis a mai Hirsch gyár. 1895-ben Barella Henrik, akkori bíró kezdeményezésére megalakult a Salgótarjáni Villamossági Rt. A község villamossággal való megvilágítása 1896-ban kezdődött s községünk ezen a téren az első volt a vármegyében. 1898-ban erős mozgalom indult meg abból a célból, hogy a kir. járásbíróság és telekkönyv Fülekről ide áthelyeztessék. - Nagy küldöttség járt ez ügyben az Igazságügyminisztériumban, ahol kérésünket teljesítették. A hivatal a nagyközség által a Szilárdy major alatt e célra épített új épületben nyert elhelyezést. Hivatalvezető járásbírák voltak: Nagy Miklós, Krajc Antal (ceruzával javítva: Ernő, valamint sorközbe ceruzával beírva: Csánk Miklós, Bakos Ádám) Szenthe Kálmán, Mikovényi Jenő, s jelenleg Zelenka Ottó." A királyi adóhivatal 1904-ben állíttatott fel Salgótarjánban. Első hivatalos helyisége a Weiszenbacher (ma Horváth) féle házban volt. Hivatalfőnökök: Nemessányi Gyula, Galló István, Bartha.... voltak, jelenleg dr. Hajak Zoltán pü. titkár, a hivatal főnöke. Az ún. nemzeti ellentállás idején mint mindenhol, Salgótarjánban is zajosabb volt a közélet. Gyakran voltak összejövetelek, ahol az eseményeket pertraktálta a polgárság. Egy ilyen összejövetel alkalmával az acélgyári kaszinóban élénken tárgyaltuk a nagyközség lehetetlen, elmaradt helyzetét. Ebben az időben Salgótarján volt már a vármegye legnépesebb községe és mi, jónéhányan, azt szerettük volna, hogy községünk gyorsabb tempóban fejlődjön és szépüljön. - Ennek a célnak érdekében megalakítottuk a Polgári Kört. - Ebben az egyesületben tömörült minden számottevő polgár, aki a közjó iránt érzékkel bírt. Benne voltak a közhivatalok vezetői, az iparvállalatok mérnöki és tisztviselői kara, ügyvédek, orvosok, kereskedők, iparosok és intelligensebb munkások. - Az egyesület főcélként a nagyközség fejlesztését tűzte feladatul maga elé. A Polgári Kör initiativája szerint épült meg a Tarján-patak szabályozása, az 1907.-ik évben. A nagyközség közönségének óriási anyagi gondot okozott a polgárság által fentartott polgári és elemi iskola, miért is a Polgári Kör vezetőségének indítványára, a nagyközség képviselő testülete (kihúzva: határozati) úgy határozott, hogy a kultuszminisztertől ezek államosítását kéri. - Dr. Jankovich Marcell, akkori orszgy. képviselőnk hathatós támogatásával sikerült az államosítás és ezzel kapcsolatosan az állami iskolai épület felépítését is Apponyi Albert gróf, akkori kultuszminiszter úr Onagymeltóságánál kieszközölni. - Az állami polg. iskola épülete 1909-ben felépült s úgy a fiú, mint a leány osztályok abban nyertek elhelyezést. - Ezzel egyidőben s ugyanilyen körülmények közt államosíttattak az összes felekezeti elemi iskolák. - A meglévő elemi iskolai épületeket a felekezetek készséggel adták át, melyeket azután (kihúzva: a nagyközség) megfelelően átalakítva s kibővítve, a 58
