Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Hídváry István: A Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Körének 15 éve. 1981–1995

Dr. Kúti István és Zeisler György vezette az ipari és kereskedelmi, Kelemen Erzsébet az irodalom- és művelődéstörténeti, dr. Garami László a helytörténeti, dr. Fancsik János a környezetünk jelene és jövője munkacsoportot. Mielőtt rátérnénk a kör további tevékenységeinek ismertetésére, nézzük meg hogyan alakult a tagok létszáma, összetétele 1983 óta. év összes tag száma ebből a kereső tagok száma nyugdíjasok, diákok száma 1983 86 36 50 1984 72 32 40 1985 75 33 42 1986 92 43 49* 1987 114 52 62** 1988 101 46 55 1989 111 46 65 1990 104 37 67 1991 97 32 65 1992 89 26 63 1993 94 23 71 1994 100 23 75 1995 120 45 75 * az első szocialista brigád jelentkezett tagnak ** négy szocialista brigád volt tag, mint jogi személy A fenti számokhoz kívánkozik egy-két kiegészítő információ: összetételét tekintve a kör tagsága nagyobbrészt értelmiségiekből, alkalmazottakból, és a régi tarjáni polgárcsaládok leszármazottaiból kerül ki, akik érzelmileg, értelmileg kötődnek a városhoz, annak történetéhez és az ezzel foglalkozó intézményhez, a múzeumhoz. A rendes tagok körül kialakult egy 50-100 fős „holdudvar" ismerősökből, barátokból, családtagokból, akik velük együtt adják az intézmény rendezvényeinek, kiállításnyitóinak törzsközönségét. E folyamatosan változó külső körből táplálkozik a múzeumbarátok közössége, közülük egyre többen válnak a kör rendes tagjává, ezt igazolja a taglétszám elmúlt három évben tapasztalható emelkedése is. E közösség összetartó ereje a közös érdeklődés, amelyhez további motivációt adtak a kirándulásokon együtt átélt élmények. A múzeumbarátok a kezdetektől - 1983-tól - évente rendszeres résztvevői a csesztvei irodalmi napoknak. (1989-től az általuk bérelt autóbuszon szállítják az érdeklődőket, akkor is, ha azok nem tagjai a körnek.) Ebben az évben, 1983-ban irodalmi túrán is voltak Csesztve-Horpács-Alsósztregova útvonalon, de ez év májusában meglátogatták a Salgó váránál folytatott ásatásokat is. Az évenkénti közgyűlésen elhatározott kirándulásoknál - legyen az bel- vagy külföldi - a fő szempont az, hogy történeti-természeti értékeket ismerjenek meg. 1984-ben a Karancs völgyében Mocsáry Lajos sírját, a karancsberényi kiállítóhelyet, Litkén a milleneumi emléket - hét kocsányostölgy -, az ipolytarnóci ősleleteket és a geológiai kuriózumként ismert Paris patak völgyét látogatták meg. Október l-jén részt vettek a pásztói oskolamester házának avatásán. 287