Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Sümegi György: „Tollhegyre venni jólesik”. Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal

как alapján. Ilyképp а 261.036/1

936.XIV.sz

. polgármesteri határozattal a két festészeti ösztöndíjat Erdős Géza VI. é. és Szalay Lajos IV. éves művésznövendékek.(...) Ez évben adatott ki első ízben a Székely Bertalan-díj, amelyet Hóman Bálint miniszter úr Ő Nagyméltósága alapított a Székely-centenáriummal kapcsolatban a kiváló mester és művésznevelő tanár emlékezetére. A beadott közel száz pályamunka áttekintése után, amely az oktatást érintő igen hasznos tanulságokkal is szolgált, a bíráló bizottság a 300 P-s díjat egyhangúlag Szalay Lajos IV. é. művésznövendéknek ítélte oda, aki pályatervében s ezek között főként az „angyali figyelmeztetés" szemléletének bevonásával komponált s a bírálók által legjobbnak talált képtervében meggyőző bizonyságát adta felötlő tehetségének és a díjra érdemességének. (Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1935-36.) 1. Konecsni György (tanítóképző IV. é.t., Kiskunfélegyháza (...) 2. Szalay Lajos (gimn. VII. o.t., Miskolc) ceruza- és tollrajzaiban egyéni felfogását juttatja érvényre, a folt-, árnyék- és fényhatás visszaadására törekszik, ami néha az arckifejezések kellő megfigyelésének rovására esik. Övé a második díj. (Zászlónk, 1926. április 15.) Kassák Lajos: Azt hiszem, Szalay Lajos ma nemzetközi viszonylatban is kitűnő grafikus, alkotóképessége teljében van s amit eddig produkált, magas mértékkel mérhető. Auer Pál (Magyarország párizsi nagykövete a második világháborút követő békekonferencia idején): A festők közül a Párizsban is nagy sikert aratott Czóbel Bélát és Szalay Lajost kell megemlítenem. Utóbbi UNESCO-ösztöndíjat is kapott Georges Rouault révén, mint a vasfüggöny mögötti országok legjobb Párizsban élő művésze. (Auer Pál: Fél évszázad. Occidental Press, Washington, 1971. 287.) Spanyol szöveg magyar fordításban: Nem lenne túlzás azt állítani, hogy a mai rajz történelme hazánkban (Argentína) két nagy korszakra oszlik; Szalay itt-tartózkodását megelőző és az azt követő korszakra. (...) A drámai expresszionizmus, a mélyreható emberi és szociális visszhang, ami a jelenkori értékes argentin rajzban uralkodik - legalábbis jelentős arányban - Szalay munkájában gyökerezik. Szalay tollal hozzáfűzött megjegyzése: Becsempésztem a jobboldali, antiszociális szellembe az emberi szocializmus hangját. Spanyol szöveg magyar fordításban: (...) Szalay a született mester erényeivel is rendelkezik. Elég csak rövid ideig hallgatni őt, amikor művészi problémáit vagy tapasztalata által diktált véleményeit - szabatos és választékos spanyolba öntve - kifejezi, hogy lássuk; a tanítókészség ritka adományával rendelkezik. Biztos, hogy nagyon ihlető befolyást gyakorol az ifjúságra, amelyik körülvenni és hallgatni akarja. Szalay kézírásos megjegyzése: 1967-től járok haza, de azért meg nem hívtak volna tanárnak. Веке László (Beszélgetés Szalay Lajos grafikus művésszel Hangszalagra felvette Веке László, 1970. aug. 18-án az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportban): Szalay Lajost úgy tartjuk nyilván, mint az új magyar grafika újjászülőjét, annak ellenére, hogy - tudomásom szerint 1946 elején hagyta el az országot, viszont addigra már megteremtett egy olyan grafikai stílust, amelynek már akkor követői is voltak, és melynek a hatása mind máig érezhető a magyar grafikában. Szalay itthon valószínűleg többeknek - vezető beosztásuaknak is - szóvátette mellőzését a Ki kicsodában. S mivel nem kaphatott pozitív, korrekciót is kilátásba helyező választ (még a könyv szerkesztőitől sem): véglegesnek gondolhatta a kimaradását. Késői és sovány vigasz, hogy a Magyar ki kicsoda 1990 viszont szerepelteti (Texoft Láng Kiadó, 1990, 550. p.) Igaz szűkszavúan. Szalay Lajos rajzai Franz Kafka elbeszéléseihez. Óbuda, Zichy-kastély, 1983. május 30-június 19. A kiállítást Lator László nyitotta meg. A kiállítás keretében Bálint András előadói estet tartott (VI. 3.) Franz Kafka műveiből Levél apámnak címmel. Tisztelet a szülőföldnek (Műcsarnok, 1982. XII-1983. I.) kiállításon szerepeltek. A Somlyó fordítást Szalay Énekek éneke rajzsorozatával a Gyomai Kner Nyomda és Kiadó adta ki 1994-ben: Salamon király: Énekek éneke. Ford.: Somlyó György. Könyvterv.: Miklósi Imre. Utószó: Sümegi György. 269