Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Szomszéd András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig

jen, és végül huzamosan négy bányász fejt csak szenet, minden bizonnyal a Gyürkyek tégla- és cserép égetéséhez. Az 1893-as év 72 fős munkáslétszám a Gyürkyek utolsó kísérletezése, amikor Bükvölgy és Világospusztákon mintegy 200 méteres kutatótárnát hajtottak ki, de a kívánt eredményt, a „műre való szenet nem lelték". A bányában dolgozók munkájának irányítását a „felőrök", „felügyelők" és „vezérbányászok" végezték. 1870-ben egy felőr és három felügyelő, 1873-ban két felőr, három felügyelő és négy vezérbányász, míg 1874-ben hat felőr és négy bányász irányította a bányában a munkákat. Szólnunk kell még a bányában dolgozók keresetéről 1870-ben egy felőr éves fizetése 600, egy vezérbányászé 420, míg a bányászoké 326 forint volt. Ez az összeg 1874-re úgy változott, hogy a felőr fizetése 700, a felügyelőé 600-ra, a vezérbányászé 432 forintra növekedett, a bányászoké pedig 312 forintra csökkent. A bányászok esetében a napi keresetek 12 órás műszakokban az alábbiak szerint alakultak 1870 és 1893 között. A bányászok napi keresetének alakulása Kisterenyén 1870 és 1893 között krajcárban év férfi nő gyermek 1870 120 1871 120 1872 120 1873 150 90 60 1874 120 70 1875 110 1876 120 1877 120 1878 100 1879 100 60 40 1880 120 60 45 1881 90 1882 110 40 1883 120 40 1884 128 1885 122 1886 111 1887 93 1888 95 1889 110 1890 110 1891 110 1892 100 1893 100 50 245