Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - †Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a Nógrád vármegyei Madách Társaság történetéhez

A Madách Társaság működésének újbóli engedélyezése iránt beadott kérelem (ügyiratok) hol akadt el a „hivatal" útvesztőjében, nem tudjuk. Azt ismerjük - mint soronkövetkező adalékot -, hogy 1947. október 18-án a Belügyminisztérium tanácsosa a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának vezetőjéhez fordult. A Nógrád vármegyei Madách Társaság kérelmét, az 529/1945. ME. sz. rendelet alapján, azzal a kéréssel küldte meg a címzettnek, hogy (a 259.228. BM. sz. körrendelet szerint) folytasson le vizsgálatot és annak eredményéről (az iratokkal együtt) tájékoztassa. Az ideiglenes tisztikar a Társaság módosított alapszabályát felterjesztette a Belügyminisztériumhoz jóváhagyás céljából, de hogy ez sem jutott el a címzetthez, azt bizonyítja Szép Róbert titkárnak 1947. november 3-án a Belügyminisztérium tanácsosához írt tájékoztató levele. 1947. december 12-én állította össze a Belügyminisztérium tanácsosának kérésére a Magyar Államrendőrség Balassagyarmati kapitányság Államvédelmi Osztálya a Nógrád vármegyei Madách Társaság működésének felülvizsgálata tárgyában készült jelentését. Eszerint az egyesületnek vagyona, pénzkészlete, pénztárkönyve, a működéshez szükséges helyisége nincs. Az újjáalakulás, a tisztújító közgyűlés megtartásához a legszükségesebb kiadásokat (körbélyegző készítés, papír-, írószer vásárlása) a balassagyarmati Szabadművelődési Felügyelőségtől kiutalt segélyből fedezték. A Társaság működésében a politikamentesség, az irodalom-, a művészetek terjesztése, ismertetése volt a fő feladat. Minden év január 21-én, Madách Imre születésének évfordulóján díszközgyűlést, havonta egyszer különböző irodalmi, művészeti programot szerveztek - összegezte a jelentés. A jelenlegi taglétszám 15 fő. A Társaság működésének újbóli engedélyezése után a szükséges kiadásokat a tagdíjakból kívánták fedezni. A vezetőségben változás az újjáalakulás, a tisztújító közgyűlés alkalmával következett be. A Társaság sem a múltban, sem a jelenben más szervezettel kapcsolatot nem tartott, nem tart. A politikai pártoknak, a demokratikus szervezeteknek a Társaságról alkotott véleménye jó. Az egyesület a módosított alapszabály láttamozása iránti kérelmét benyújtotta - olvashatjuk a továbbiakban a rendőrségi jelentésben. Az 1948-ban keletkezett több belügyminiszteri leirat és rendőrségi jelentés összesített lényege: a Madách Társaság újbóli működését nem kezdte meg, a felterjesztett módosított alapszabály jóváhagyása nem érkezett meg. 1949. január 10-én a népművelési miniszter jelentette a Belügyminisztériumnak, hogy a Madách Társaság ténylegesen nem létezik. Minden, a Társaság felélesztésére irányuló kísérlet eredménytelen maradt. 1950. január 20-án a Madách Társaság feloszlatásáról értesítette a Belügyminisztérium a vármegye alispánját. 1950. február 28-án jelentette Nógrád vármegye alispánja a Belügyminisztériumnak a Madách Társaság feloszlatásával kapcsolatban, hogy a Társaságnak sem iratai, sem vagyona nincs. A nemzet életében, történelmében, irodalmában új fejezet kezdődött а П. világháború befejezése után. Ebben az új fejezetben „Madách Imre életének, munkásságának megítélésében, a Madách hagyományápolás kibontakozásában, a Madách-kutatásban, a Madách-kultusz kialakulásában az 1964., az 1973., 1983. év olyan „határkő" volt, ami valami újnak, maradandónak a kezdetét, folytatását jelentette. 1983-ban, a kettős Madách-évforduló után született az ötlet, hogy 1988., Madách Imre születésének 155., vagy 1989., Madách Imre halálának 125. évfordulója legyen а Madách Társaság feltámasztásának, újjáalakításának éve! E gondolat jegyében alkották meg irodalomtörténészek, muzeológusok, tanárok, Madách-kutatók a ,,Javaslat a Madách Irodalmi Társaság alapszabályára" címet viselő összeállítást, amelyet az 1987. január 21-i alakuló közgyűlés lett volna hivatott elfogadni. Ismerve az 1919-es eredeti, az 1947-es módosított alapszabályt, elmondhatjuk, hogy az 1987. évi Javaslat bővebben, szélesebb ívben fogalmazta meg a Társaság célját, feladatait, mint elődei. A nyitottság, a bővítésre törekvés jellemezte &z 1987. évi „Javaslat"-ot a társasági tagsággal kapcsolatban is. Kiemelendő, hogy „A Társaság tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki ...a Társaság célkitűzéseit magáévá teszi, munkájában részt venni, feladatainak teljesítéséhez hozzájárulni kíván." 228