Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - †Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a Nógrád vármegyei Madách Társaság történetéhez

XX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1995 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN Adalékok a Nógrád vármegyei Madách Társaság történetéhez Leblancné Kelemen Mária Az elmúlt évtizedekben, napjainkban gyakori jelenség a civil társadalom szerveződése, egyesületek, társaságok alakulása, alapítása. Az egyesületek, társaságok lényegét az alábbiakban foglalhatjuk össze: hatósági jóváhagyással valamely cél szolgálatára tömörült személyek szervezete. Az egyesületek, társaságok alapítását, működését törvények szabályozzák. Működésük feltétele a szervezeti keretek kidolgozása, az alapszabály megfogalmazása, írásba foglalása, a vezetőség megválasztása. Működésükhöz szükséges az illetékes felügyelőszerv, rendszerint a Belügyminisztérium által történő nyilvántartásba vétel, engedélyezés. Az egyesületek, társaságok az elmúlt évtizedekben, napjainkban a legkülönbözőbb céllal (gazdasági, társadalmi, politikai, irodalmi, művészeti stb.) szerveződtek, szerveződnek. Jelen dolgozatban egy többször „született", feltámadni készült, de napjainkban mégsem élő társaság történetének „töredékcserepeit" szeretnénk összeilleszteni. Próbáljuk visszaforgatni az idő kerekét. 1919 őszén a vesztett háború, a polgári forradalom, a tanácsköztársaság után és a formálódó új történelmi korszak küszöbén, néhány évvel Nógrád vármegye nagy fiának, Madách Imre születésének száz éves évfordulója előtt érthető, hogy a társadalom különböző rétegéből származó azon állampolgárok, akiknek különösen fontos volt az irodalom, Madách Imre szellemi örökségének ápolása, egyesületet, társaságot hoztak létre. 1919 decemberében megalakították a Nógrád vármegyei Madách Társaságot. Levéltári dokumentumok híján a korabeli sajtóra, a Nógrádi Hírlap hasábjain megjelent hírekre, írásokra, a balassagyarmati Palóc Múzeum Helytörténeti Adattárában található, a Madách Társaság üléseit idéző előadásokra, rendezvények beszámolóira, Vas Ágnes, a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa szakdolgozatának részleteire hagyatkozhatunk. Utóbbiak szerint a Madách Társaság az 1919. november 3-i alakulása után december 6-án tartotta első nyilvános ülését, ahol is Huszár Aladár elnök, főispán és Kossaczky Arnold ügyvéd, titkár ismertette a Társaság célját, feladatait. A Társaság alelnöke Jeszenszky Kálmán balassagyarmati apátplébános, jegyzője Erdélyi József iskolaigazgató, a balassagyarmati Dalegylet karnagya. A Társaság hitelesített alapszabályát a Belügyminisztérium 1920. március 2-án láttamozta. A Társaság működését részleteiben nem ismerjük, így történetét közvetett forrásokból, töredékesen tudjuk összeállítani. A Madách Társaság alakulásától kezdve jelentős szerepet töltött be Balassagyarmat város kulturális életében. Üléseit a balassagyarmati városházán és a vármegyeháza nagytermében tartotta. Programjában székfoglaló tudományos előadások, ünnepi megemlékezések szerepeltek, amelyeket a Madách Társaság rendes vagy külső tagjai tartottak. Voltak irodalmi, történelmi, zenei, különböző művészetekhez kapcsolódó előadások. Az irodalmi programok a Társaság névadójához, Madách Imréhez fűződtek. Minden évben kiemelt rendezvény volt Madách Imre születésnapjának megünneplése. Az ünnepi est után „a 20-as évek közepétől ún. Serleg-lakomát, díszvacsorát tartottak, ahol a Társaság egy-egy kiemelkedő vezetője mondott serlegbeszédet." De serlegbeszédet mondott a Társaságba felvett új tag is. A Társaság tagjai 1920 novembertől két szakosztály keretében tevékenykedtek: az irodalmi és a művészeti szakosztályban. Kiemelkedő a nagy költő születésének száz éves évfordulója alkalmával 1923. január 20-21-én rendezett ünnepi megemlékezés. Az 1923. november 26-i felolvasó ülésen hangzott el Jeszenszky Kálmán apátplébános előadása Madách Imre és Arany János barátságáról. 225