Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: Ócsai Balogh Péter

Budán, az evangélikusok Pesten tanácskozhattak. Ez utóbbiakhoz gr. Brunszvik Józsefet küldte ki, királyi biztosul. A zsinat első napját szeptember 12-re tűzték ki, végülis ünnepélyes istentisztelettel szeptember 14-éh kezdték meg a munkát, és október 14-én befejezték azt. Összesen tizenkét ülésnapon folyt a küldöttek megnyilatkozása. Zsinatot Balogh Péter latin nyelvű beszéde vezette be. (Lásd I. sz. melléklet.) Az egyetemes felügyelő a szükséges protokoll pontok után, amelyben üdvözölte a királyt, a megjelent királyi biztost, gondolatait a feladat végrehajtására összpontosította. A többi felekezettel együttesen a közös haza javára történő munkálkodás kialakítását tartotta az összejövetel legfontosabb céljának. Ennek legfontosabb feltételét „a polgárok törvényes jogainak" biztosításában látta, ez pedig csak a szabadság és egyenlőség elvének érvényesülésével lehetséges. Szavai szerint: „Egy ország minden polgára tagja az uralkodó családjának, amint a család az alávetettség egyenlő kötelékével van megkötözve, úgy joggal követelheti viszonzásként a család is az atyai szeretet, és az uralkodótól polgársága jogainak egyenlő felosztásában megnyilvánuló méltányos szeretetet." A közös haza megteremtése érdekében folytatott munkálkodás szükséges alapja a „békesség", a „legfensőbb uralkodóház irányában" érvényesülő hűség, őszinte hála az országgyűlés tagjai iránt, akik megszavazták a törvényt. Úgy kell a kijelölt feladatot elvégezni, „hogy mi az ország, az egész ország, sőt egész Európa legfelsőbb színe előtt jöttünk össze", ezért bizonyítani és érvényesíteni kell a „szeretetet és az evangéliumi egyszerűséget". A szeretet mindenki - ember-polgár, keresztény - erkölcseinek legfőbbje. Az alapelvek érvényesülése hozhatja meg a zsinat az evangélikus egyház számára az elismertséget - mondotta Balogh. Az Európára figyelő, modern világi alapelveket is érvényesítő, ugyanakkor az egyházi tanításokat nem mellőző gyakorlat alapján álló evangélikus egyház ideája körvonalazódott e beszédben. A küldöttek megnyerésére ennek érdekében szükséges is volt. Úgy tűnik, sokan vitatták Balogh zsinattal összefüggő munkálkodását, ezért beszéde befejező részében az egyetemes zsinat levezető elnökéül nem önmagát - kinek hivatalánál fogva járt volna e tisztség -, hanem az idős báró Prónay Lászlót javasolta. Akihez őt sok személyes szál is fűzte, „akinek én - apátlan árva lévén -, az első tanítást, majd mindazt, amit az Isten és az uralkodó kegyelméből osztályrészül elnyertem, köszönhetem". Beszédét nagy éljenzés mellett elfogadták. Jó taktikai érzékre vall az elnökségi javaslat megtétele és elfogadása. Ugyanis érzékelte, hogy a küldöttek megosztottak voltak az elnöklő elnök megválasztásában. A „tiszai kerület és részben a bányai is br. Prónay Lászlót óhajtotta", a dunai Balogh Pétert, a dunántúli herceg Coburgot. A küldöttek nemcsak a már fentebb említett elvi különbség alapján folytattak vitát a zsinaton, de úgy tűnt, Balogh eddigi tevékenysége sem váltott ki osztatlan elismerést a küldöttek közt. Többen vitatták az 1790-es, az 1791 februári pozsonyi megbeszélést, amelyet a kálvinista gróf Teleki József lakásán tartottak, vitatták a zsinat összehívásának rendjét. Szerintük: „a pozsonyi egyetemes gyűlés, úgy a testvérfelekezetek tanacskozmanya octroynak nevezhető. Nem alulról fölfelé alakultak, s a megbízatásnak és kiküldetésnek, s kivált utasításnak semmi nyoma. Az egyházi elem meg éppen nincs képviselve". Az összehívás, az előkészítés rendje az országgyűlés vitáiban jól szereplő „kivívott" jogok hőseinek, „a daliás bajnokoknak" a szándéka szerint alakult. Vitatták mindezt a dunántúliak, ahogy Matkovics Pálnak, az ottaniak felügyelőjének leveléből megtudhattuk, de így voltak ezzel a nógrádiak, a zólyomiak, a hontiak is. A bányakerület felügyelője, Radvánszky János május 26-i levelében a következők olvashatók: „Ha a célba vett zsinat tartásának egyedül Nógrád megyében létező esperesség papjai, magánügyek érdekében ellenszegülnének: elfogadott véleményük, mely minden jó léleknek fájdalmat okoz, könnyű volna kiirtandó, ha ők nem tudnák, hogy a püspök is pártjuknak híve. Az egyházak ezen elöljáróját s célba vett zsinatnak tettleges létrejövetelét, kéz alatt, hátráltatni tapasztalom". A zsinat lényegében a mindennapi gyakorlati élet pontjaitól, az egyház belső életének, a papi status helyzetének, az egyházi kapcsolat és együttműködés problémáin át valamennyi kérdést megvitatott. Sokszor éles, sokszor hosszadalmas vitanapok zajlottak ott. A zsinat mondanivalójában, vitáiban részt vett Balogh Péter is. Éles ellentéte alakult ki a magyar nyelv ápolása ügyében - amelyet Balogh fontosnak tartott a zsinat számára is - Lovich Ádámmal és paptársaival. Az utóbbiak a besztercebányai szláv társaság megszervezését, különálló működtetését tartották fontos feladatuknak, és a szláv nyelv gyakorlását, 17