Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Vallásos ábrázolások a Palóc Múzeum pásztorművészeti gyűjteményében

Az oltáriszentség jele került egy Gyurkó Pál által ju­harfából faragott kanálra is (ltsz.: 71.30.2., méretei: 24,7x5,4 cm). A nyél felső részén vésett szív, alatta szentségtartót ábrázoló domború faragás látható. A palóc faragóművészet egy másik kiemelkedő alakja Havrán János. Eletéről, munkásságáról sajnos szinte sem­mit sem tudunk. A Palóc Múzeumban egy általa faragott feszület (ltsz.: 46.1949., hossza: 16 cm) őrzi emlékét. A Kisterenyéről gyűjtött H. J. monogramos feszület - Barna János és Gyurkó Pál munkáihoz hasonlóan - szintén gya­kori szereplője a népművészeti publikációknak.' A Palóc Múzeum egy másik értékes, szép darabja az a körtefa fe­szület (ltsz.: 67.10.1., mérete: 24x8,3 cm), amelynek al­kotója Szilágyi Barna János kisterenyei pásztor, aki 1903­ban született, és az eddig említett faragókhoz képest a fia­talabb faragó nemzedékhez tartozik. О újabb típusú tár­gyakat, így doboztetőket is faragott, melyeken megjelenik például a falusi gazdálkodás változását tükröző traktor is. Ennek ellenére szemlélete tisztán hagyományos, s az új élet jelenségeinek bemutatásakor a régi formakincset al­kalmazza." A Palóc Múzeumban őrzött feszület talapza­tának hátoldali kézírásos felirata: „Szilágyi Barna János 46. é. volt kondás Kisterenye 1949" nyilván a gyűjtőtől vagy az ajándékozótól származik. A tárgy 1950-ben ke­rült a múzeumba Balassagyarmatról. A készítés és a hasz­nálat helyéül a leltárkönyvben Kisterenyét jelölte meg az 1967-ben leltározást végző Flórián Mária. A feszület egy fából faragott, egyszerűen megformált corpusa a népi fa­ragó szemléletét és kezenyomát viseli. A palóc vidékhez kötődő további faragó egyéniségek sorába tartozik Pál József, akinek munkái a Nógrád me­gyei Litkéről kerültek elő, és aki szintén dolgozott fel vallási témákat. A Palóc Múzeum bútorgyűj­teményében lévő lócájának áttört padhátain az újszövetségi történet részleteit faragta meg a Három­királyok látogatásától a Golgotáig, illetve a Szentlélek eljöveteléig. Egy-egy Jézus életét bemutató jelenethez társítva a padtámla alsó felén hétköznapi életből vett jelenetek láthatóak, s e szembeállítás nyilván társadalompolitikai monda­nivalót hordoz. Az áttört faragású padhátbetéteken másutt is előfordul vallási tárgyú ábrázolás. így találha­tóak vallásos jelenetek Lőrincz Pál karancskeszi faragó áttört padhátbe­tétein. Bertók Mihály kishartyáni pásztor pedig elmondta: „Volt ne­kem egy padom, cifrább volt az éj­féli misénél." 40 A kiemelkedő palóc faragóegyéniségek sorába tartozik még a hugyagi születésű Herczeg Mihály (1887-1961). A Palócföld egyik legjellegzetesebb tárgytípusa az ivóbegre, csanak. Eredete a messze múltba nyúlik vissza, ábrázolásait már a 16. sz.-ból ismerjük. A legkorábbi felföldi adat a csanak használa­tára a 18. sz. elejéről ismert Nógrádból. A legrégebbi, múzeumban őrzött ivóbögrék a 19. sz. köze­pén készülhettek. A múlt század végén többféle formában általánosan ismert volt a Felföldön. Ezi­dőtájt terjedhetett el rajtuk a domború faragás. A régebbi példányok díszítetlenek vagy ékrovasosak voltak. A díszesen faragott csanakok - a pásztorbotokhoz hasonlóan - nem a mindennapos használat Juhászkampó. Gyurkó Pál munkája (ltsz: 51.265) Fakanál nyelén az Oltári szentség jele. Gyurkó Pál mun­kája, (ltsz: 71.30.2.) 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom