Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Vallásos ábrázolások a Palóc Múzeum pásztorművészeti gyűjteményében

pásztor bibliai ismereteiről tanúskodnak: Dániel az oroszlánok között, Káin és Ábel, Mózes a 10 parancsolat táblájával, a mennyekben trónoló Atyaisten, a keresztrefeszített Jézus imádkozó asszonyokkal vagy Jézus halászok között széttárt karral állva, vagy éppen a búzavetést megáldva, „Jó pásztor"-ként bárányokkal, húsvéti zászlóval. A Palóc Múzeum keményfából faragott hosszúkás, lapos formájú (méretei: 6,5x4x2,3 cm) gyufatartóját Madarassy László gyűjtötte Nőtincsről. A dobozka teteje egy kis fa lapocska le- és felhúzásával nyitódik-záródik. A domborúan faragott gyufatartó egyik oldalán a Madonna félalakos képe látható. Mária itt is kibontott hajjal, fején koronával - melynek közepén kereszt van - és a karján ülő kis Jézussal látható. A másik oldalon a juhászbotokon hasonlóan bemutatott hosszúhajú, szakállas Jézus félalakos képe van, amint egyik kezét mellén tartja, másikban pedig keresztet fog. Leírókartonja szerint e tárgy is „a múzeum régi anyagából való", s nem ismerjük kitől gyűjtötte Madarassy László, de a használatra vonatkozóan megtudjuk, hogy „gyufát tartottak benne". Ilyen használati voltára enged következtetni a tárgy kopottsága is. Oldalának kitört darabját pedig restaurátornak kellett pótolnia. A Palóc Múzeum gyűjteményének Barna János által faragott harmadik darabja egy körtefából készült feszület (ltsz.: 283-1947). Ez szintén Nőtincsről került be, és ugyancsak „a múzeum régi anyagából" való, minek következtében nem sok adatunk van róla. A 18,7 cm magasságú és 9,6 cm széles, kis talpazattal ellátott feszület corpusa a pásztorbotokról és gyufatartókról ismert Jézus arcvonásait viseli. Az egyszerű, tömör ábrázolásmód itt is nagy művészi erővel bír. Ehhez kapcsolhatóak a corpusnak az emberi anatómiával nem megegyező arányai. Vidékünk falusi templomainak, kis kápolnáinak régebbi szakrális tárgyai esetében éppen e jellemző szolgál a népi alkotás voltának egyik meghatározó jegyeként." E tárgytípusnál az alkotás során az anatómiai arányok érvényesítése nem szerepelt a létrehozatal elsődleges szempontjai között, mint ahogy e tárgyak szemlélete, szerepe is jellemzően különbözött a polgári művészettől." Barna Jánost „feszületfaragó"-ként nevezte meg Madarassy , ,. László s könyvében is 3 különböző, kisméretű ^ ' •* ' feszületet mutat be tőle. A Palóc Múzeum itt bemutatott feszületén kívül azonban nem ismeretes máshonnan Barna János által faragott feszület. A Madarassy által bemutatottak közül különösen érdekes az az Y-alakú feszület, melynek egyik oldalán a megfeszített, másikon a feltámadt Krisztus képe látható, és amely a kereszténység központi történéseit mintegy folyamatában mutatja. Azon paraszti igény és szemlélet megnyilvánulásával találkozunk itt, amely méginkább megfigyelhető a Palócföld hagyományos, fából készített szabadtéri feszületein, ahol a keresztre általában rávésték a szenvedéstörténet attribútumait. A tipikus jellegzetességek mellett Barna János sajátos, egyéni stílusban készült munkáit a díszítőelemek, a faanyag kiválasztása, a faragás módja, a felületek beosztása könnyen felismerhetővé teszik, s reméljük a szétszóródott tárgyakból valamilyen módon kerülnek még múzeumi gyűjteményekbe. Egy másik ismert faragó pásztor: Gyurkó Pál, Nógrád, majd Heves megyei uradalmi kanász. 1869-ben született Nógrádmegyeren, s már 13 esztendős korában beállt egy juhászhoz kanászbojtárnak. 1892-ben katonának vitték el, Besztercebányára került a 16. Honvéd gyalogezredhez, majd jó147