Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Emlékirat Szontagh Pálról

Praz.novs7.ky Mihály: Madách... 75-77.

p. Horváth István: Sréter János. Salgótarján. 1989. 71-72. (Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században), Szontagh Pál: im. 37.

p. A kérdéskör azaz a Tragédia átadásának-elküldésének irodalma könyvtárnyi. Néhány fontosabb: Radó György: i.m. 250-25l.p. Balogh Károly: i.m. 176.p. Voinovich Géza: im. 163-165.

p. Madách: Az ember tragédiája. (Szerkesztette Kerényi Ferenc.) Bp. 1992. Matura. 5.

p. A Nógrádi képcsarnok című epigramma füzért hárman írták: Madách, Szontagh és Pulszky Ferenc. 1847-ben íródott, báró Vay Miklósnak ajánlva, hogy adja azt át István nádornak aki országjárása során 1847. október 12-én érkezett Balassagyarmatra. Az epigramma gyűjtemény 43 személynek szánt verset, egy ajánlást és két általános verset tartalmaz. Kötetben először együtt 1984-ben jelent meg. A három szerzőt bemutató versek: MADÁCH IMRE főbiztos Most liberális vagy, van nexusod és tudományod, Oly magasan hordod kis pisze orrod azért. Várjunk csak kis időt, míg lesz Nógrádban alispán, Elpárolog elved, s megmarad a magas orr. (35.p.) PULSZKY FERENC t.b. a) Sok tudománnyal bír, s kitűnik majd mindenik ágban: Esmérik érdemeit; a haza s irodalom. Ám a tekintetesek keveset gondolnak ezekkel, Négyszáz kortese csak, tiszteletüknek oka. b) Éles ugyan nyelved, kár hogy nincs éle szemednek, Éles szem, sima nyelv, Pulszky, nem ártna neked. (45.p.) SZONTAGH PÁL sz. bíró Szolgabíránk hanyag! ezt panaszolja a szécsényi járás: A buta! Szontagh Pál vajh mi következetes! Centralizálni akar, s restségivei azt bizonyítja Elve szerint, hogy rossz a megye szerkezete. (51.p.) Erős kifogásaink vannak a történet hitelét illetően, még akkor is ha tudjuk Szontagh és Madách között volt nézeteltérés Fráter Erzsébet miatt. Madách feleségére a családban annyi átkot mondtak, annyi rosszat hoztak fel ellene, sok mindent visszavetítve a később valóban tragikus életről, hogy nem lehet eldönteni a kérdést. Sok történet szól még, miként próbálja a család s a barátok eltántorítani Madáchot a választottjától. Balogh Károly: Madách Imre az ember és a költő. Bp. én. 47-48.p. Proznovszky Mihály: Madách... 193. Morvay Imre: Adalékok Madách Imre életéhez. Bp. 1898. 67.p. Lisznyay Kálmán (1823-1863) Nógrád megyei születésű költő, szomorú sorsú Petőfi-epigon lett belőle. Több versét ajánlotta Madách Imrének pl. Szent porszem (1861). Kerényi Ferenc: Lisznyay Kálmán és a palóc „kelmeiség". Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 1976. 281-298.p., Madách homlokán túl. (Magyar költők versei Madáchról) Veszprém. 1993. Összeáll.: Praznovszky Mihály. Benne: Lisznyay Kálmán: Az Ősgyűrű (1848) 3-9.p. 100