Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)
Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Emlékirat Szontagh Pálról
A bevezetéshez Jegyzetek Csak néhány a bó'séges irodalomból: Balogh Károly: Madách a költő és az ember. Bp. 1934 77101 .p. Voinovich Géza: Madách Imre és Az ember tragédiája. Bp. 1914. 5-92.p. Praznovszky Mihály: Madách és Nógrád a reformkorban. Salgótarjánban 1984. 55-96.p. Kovács Sándor Iván Praznovszky Mihály: Két költő egy szekéren. Salgótarján. 1991. Mikszáth Kiadó. 7-37.p. Radó György: így élt Madách Imre. Bp. 1990. 56-58.p. Kerényi Ferenc: „...írtam egy költeményt..." Bp. 1983. 43-45.p. ~ Kákay Aranyos No. 3. (Mikszáth Kálmán) Még újabb fény- és árnyképek. Budapest. 1878. 86-90.p. Az idézet már Mikszáth kritikai kiadásából származik. Bp. 1968. 54.k. Cikkek és karcolatok 4.k. 122.p. Praznovszky Mihály: Horpács. Mikszáth Kiadó. 1994. A kéziratból részletek jelentek meg a Szécsényi Honismeret Híradó 1983. évi 1.számában. Praznovszky Mihály: Ismeretlen történelmi forrás Szontagh Pálról. 72-82.p. 6 MTA Kézirattár. Tört. 2-r. 259.sz. A kéziratot 1916. november 30-án 11/1916. sz. alatt adta be a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába Szontagh Sándor, minden bizonnyal Pappszász Lajosné halála után. Más bejegyzést a kézirattár naplói nem tartalmaznak CF. Csanak Dóra szíves közlése.) Pusztatenk Erdőtelek községhez tartozott. Heves vármegye monográfiája szerint 1910ben Pappszász Lajosnak itt volt úrilaka amely az 1860-as években épült míg a birtoka 1190 holdat tettki. (34-35. és 674.p.) Az emlékirathoz Szontagh Pál édesapja Szontagh István. Élt 1779-1851 között. Szécsényben lakott és halt meg. Jómódú köznemes, mint különböző nagybirtokok jószágigazgatója, tisztes jövedelemre tett szert. Felesége Veres Anna. Kiterjedt család. Az emlékirat farádi előnévvel említi, de Nagy Iván szerint ez az előnév a Vörös családé volt. Csak a halálozási dátumát tudjuk: 1859. Nagy Iván: Magyarország családai. 14.k. 1865. 147.p. Pálmány Béla: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542-1848. = Tanulmányok Szécsény múltjából. 5. Szécsény. 1982. 39-40.p. Praznovszky Mihály: Madách... 60-63.p. ' Szontagh Pál volt a legfiatalabb gyermek a családban. Antónia húga 1810-ben, Mária húga 1812ben és Ferenc öccse 1814-ben született. A kor szokásainak megfelelően csak a fiúkat tanítatták. Ferenc is ügyvédnek tanult, majd lett megyei hivatalnok, alszolgabíró, amely tisztségről már 1841ben betegsége miatt lemondott. Ettől kezdve csak gazdálkodó volt karancslapujtői birtokán. Felesége Darvas Ágnes, akitől négy gyermeke született: István (1839), Blanka (1841), Mária (1851), Ágnes (1857). Praznovszky Mihály: Madách... 63.p. Az eperjesi kollégium az ország egyik nagyhírű intézménye már akkor, nagyon sok nógrádi ifjú első iskoláit itt végezte. Ide járt Pulszky Ferenc is, akivel életútja még sokszor összekapcsolódik. Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1848. Bp. 1988. 182. p., Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr. Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 1977. 325-326.D. 4 r Kraysel helyesen Krajzel András (1800-1866). Rövid házi tanítóskodás után - egyideig Regmencen a Kazinczy családnál is alkalmazták - került Eperjesre, ahol 1825-től haláláig tanított a kollégiumben. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1900. 7.k. 188.hasáb. A losonci kollégium vagy liceum Nógrád megye leghíresebb középiskolája. Nehéz, viszontagság története után a 18. század végén a Kármán család tanársága idején alakult ki végleges oktatási rendje s teremtődött meg színvonala. Szontagh idejében még csak nagygimnázium, 1834-től oktatták a jogot is s ettől kezdve liceum minősítése van. Mészáros: im. 212. p. Tóth Mihály: Losoncz a forradalom előtt = Losonczi Phönix. Pest. 1850. 2.k. 9-1 l.p. 1 Homokay Pál (1804-1858) Pozsonyban és Selmecbányán szervezett magyar irodalmi köröket mint diák s mint tanár. 1832-1855 között tanított Losoncon. 1837-ben jelent meg Magyar költészet című esztétikai alapvetése, amelyet mint „Losonczi Ref. Lyceumban az ékesszóllás professora" szerzett. Állítólag Petőfi is nagyra tartotta ezt a gyorsan elavult könyvet s 1845-ben Losoncon járva 97