Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Emlékirat Szontagh Pálról

XIX. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1994 IRODALOMTÖRTÉNET LITERATURGESCHICHTE Emlékirat Szontagh Pálról (Forrásközlés) Praznovszky Mihály Ha van Madách Imre környezetében érdeklődésre számottartó személyiség, úgy Szontagh Pál az. Nincs életrajz, monográfia, jelentősebb tanulmány, Tragédia értelmezés, amelyben ne fordulna elő a neve rendszerint három vonatkozásban is. Egyrészt - leegyszerűsítve és így mindenképpen tévesen mint Lucifer modelljét említik. Cinizmusa, örökké kétkedő szelleme, a világ fejlődését szarkazmussal fogadó személyisége miatt. Másrészt úgy tartják számon, hogy Madách személyiségének ellenpontja volt minden területen, ráadásul az egyetlen ember akkor aki felkészültségében mérhető volt Madáchhoz Nógrádban. Harmadrészt a Tragédia sikerének elindításában szólnak róla, mint akinek buzdítására küldte (vitte) el Madách a kéziratot Aranyhoz s ugyanakkor Madách vele osztotta meg első ízben Arany kedvező válasza feletti örömét. De kétségtelen tény, hogy ha Mikszáth Kálmán nógrádi ismerőseinek körét tekintjük át, abban is jelentős szerepet kell adnunk Szontagh Pálnak. A már középkorú majd öreg Szontagh pályája, egyénisége nagyon érdekelte az írót. Már első müveiben találó árnyképet fest Szontaghról majd később többször is visszatér alakjához, erkölcsi példázatához. Mint képviselők még az országgyűlés padjaiban is együtt ültek s végül is így a tisztelt ház karcolataiban is feltűnik neve és személyisége." S ugyancsak nála fonódik össze Madách és Szontagh neve s így már hárman együtt alkotják a nagy triászt amelyre utaltunk. A már említett Fény és árnyképekben ezt írja „Madáchnak igen jó barátja volt s nem egy eszmét adott neki sztregovai magányában a világhírű «Ember trgédiája« megírásához..." S nem lenne Mikszáth ha ifjonti vágásainak egyikét nem intézné Szontaghnak mondván, hogy olyannyira közel került az irodalomhoz, Frankenburghoz, Jókaihoz, Madáchhoz, hogy sokan úgy tartják már ő is író lett. „De Szontagh Pál nem az az ember, aki visszaélne e tévhittel. Nem is írt és nem is akar írni könyvet. S ez a legnagyobb bizonyítéka, hogy valódi barátja az irodalomnak." Majd végezetül sorsuk életük utolsó éveiben is összefonódik. Mikszáth megveszi Szontagh horpácsi kúriáját, hogy pár boldog nyár után mint hazatért nógrádi birtokos hunyhassa le örökre szemét. így Szontagh Pál élete mindenképpen meghatározó jelentőségű Nógrád megye XIX. századi művelődéstörténetében. De ha önmagában vizsgáljuk akkor is olyan tipizálható jegyeket találhatunk a múlt századot átívelő életpályán, amelyek a magyar köznemesség progresszív személyiségeinek és politikai cselekvési lehetőségeinek mintája is lehet. Annak a derékhadnak a tipikus képviselője amely ugyan nem játszott vezető szerepet a nemzet életének irányításában, sorsdöntő fordulatok meghozatalában, de jelenlétével, életminőségével és műveltségi, erkölcsi rendjével nélkülözhetetlen alkotó elem volt. A most közreadott emlékiratot halála után tíz évvel unokahúga Papszász Lajosné vetette papírra. A szerző egyrészt családi emlékek alapján foglalta össze Szontagh életútját, másrészt a családi irattárra támaszkodott, míg harmadik forrásként korabeli lapokat idéz. így alakul ki az érdekes, olvasmányos, rövid életrajz. Ennek egyes elemeit már ismerjük, sőt az emlékiratot, annak rövid részletét is közreadtuk már korábban. Teljességgel most jelenik meg először." Papszász Lajosné nem gyakorlott szerző, de ez az írása hibátlanul teljesíti célját: színes és érdekes képet rajzol Szontaghról. Különösen fontosak az apró megfigyelések, a politikus jelleme finom részleteinek felrajzolása. Ezekben mindig érezzük a személyes tanúság hitelét is. Papszász Lajosné egyébként Szontagh testvérének, Ferencnek volt a lánya. Karancslapujtőn éltek s minden bizonnyal innen került férje révén Pusztatenkre, Heves megyébe. A kézirat a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. Tisztázott leirat, jól olvasható, hibátlan példány. Gyakorlatilag néhány betűátíráson (ez helyett c, stb.) illetve az idegen szavak mai írásának megadásán kívül semmit nem változtattunk rajta. 87