Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Limbacher Gábor: Egy nógrádi javasasszony életútja és gyógyítóvá válása

asszony"-éhoz hasonlóan Máriával való szerepazonosságra, a Szűz Anya égi megkoronázásának analógiájára is gondolhatunk. Gyógyítóasszonyunk kiválasztottságának kijelentésekor részint egyik vizsgálóorvosa jövendölést tartalmazó „égi levelére" hivatkozott. E motívumnak a hagyományba való beágyazottságára vonatkzóan megjegyezzük, hogy a vallásos ponyvairodalomban többféle „égi levél" is elterjedt, így például a románból fordított „Szent levél" vagy az olyannyira népszerű, több kiadást megért Szent Mihály levele, mely szintén úgy „találtatott", mint a „Mária néni"-ről „szóló" jövendölés. " Égi levelek majd még Karmanné további működésekor is jelentőséget kapnak. Táplálkozásának égi befolyásolására, szervezete égi berendezettségére, Csépé Klárától ismerünk idekapcsolódó vonatkozást. Neki Jézus egy látomásában azt mondta, hogy azon naptól kezdve semmi eledelt ne vegyen magához, csak a Szentoszyát." Általánosabb szinten a „somosi asszony" e fölfogása illeszkedik a népi táplálkozás rendjéhez, főként a nagyböjti táplálkozáshoz - palócok negyvenölése -, amikor az égiekre koncentrálás és az étkezés szegényes, sovány jellege közti összefüggés nyilvánvaló. Az égiekkel történő találkozáshoz - s így a betegekhez is - történő fehér ruhába öltözés, az égi rendelet-jelleg mellett világos párhuzama a papság liturgikus öltözetének. Látomásai terén az a mennyei elragadtatása, amikor fehér létrán fölérvén láthatta, ahogy vizsgálják a lelkeket, kapcsolatba állítható a FÉL Edit által vizsgált Czibor Istvánné Cseh Julianna egyik látomásával. Őt a mennyországba érvén Jézus a mennyei Atyához vezette, aki nagy könyvében megmutatta a megbocsátható és a meg nem bocsátott bűnöket. De tipológiai alapon párhuzamba vonható a bibliai Jákobbal is, aki látomások és álmok révén szintén állandó kapcsolatban volt Istennel, és akinek szintén megjelent az eget a földdel összekötő létra, melyen keresztül Isten szólt hozzá, és szintén küldetésre hívta el őt. A „somosi asszony" számára főként az éjszakai nyugalom ideje volt az, amikor szakrális kommunikációját hosszasabban folytathatta, miként a századfordulón a pilinyi (Nógrád m.) Kővágó Bokra is a hozzáérkező lelkekkel éjjeleken beszélgetett. Gyógyítóasszonyunkkal analóg módon Orosházán is az Istent ismerik a betegségek hatásos orvoslójaként, és ami lényeges, ők is három védő-gyógyító hatalmasságként. Ráolvasásaikban azért külön hívják segítségül a Szentháromság egyik vagy mindhárom személyét. Tápén a járni tanuló, de elindulni nem merő kisgyereken hasonló fölfogással segítettek: „Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevibe indujj"!" Az eddigiekben a néphit és népi vallásosság kiemelkedő egyéniségeinek többféle rétegére - táltos, halottlátó, szentember, javas és annak különböző specialistái - egyaránt utaltunk. Külön is szólunk arról az értelmezési lehetőségről, hogy a „somosi asszony" életútja megfeleltethető a magyar táltos alakjának, a táltossá válás jónéhány tipikus vonásával. Ilyen nála is meglévő vonás, hogy a táltos-jelölt hivatása felsőbb rendelés, már ilyenként születik. Szinte mintha Karman Istvánnét hallanánk a debreceni táltos, Balási Erzsébet 1725. évi vallomásakor, aki szerint a leendő táltost „az Isten anyja méhében úgy formálja". О is a közönséges gyermekektől eltérő módon viselkedett, patologikus tünetek jelentkeztek rajta, látomásokat élt át olyannyira, hogy azt hitte, az a természetes. E tünetek további fokozódásával hét éves korától már mások sorsát is látja. A táltos képbe illesztve is értelmezhető apja viszonyulása, aki hét esztendős leányának e kiválasztását, „különlegességét" mindenképpen igyekezett megakadályozni, még verés útján is. A táltossá válni nem engedett jelölt eseteként tekinthető a kilenc éves kori megnyomorodása, farcsonttörése apja udvarbéli kőrakásain, és ily módon szemlélhető a Rima menti, sántává lett Boda Károly párhuzamaként, vagy akár az ellenálló sámánjelölt megnyomorítására is gondolhatunk a rokon népek köréből. Az 1975-ben és az 19804981-ben vele történtek - életvizétől, égi mannától gyógyulás, látomásos és 'mély álom melletti' elhivatás, majd a „segítő-szellemeinek" egymást váltása, elragadtatásai - tekinthetők a gyermekkori megakadályozott és „sikertelen" elhívás második, immár sikeres - önmagában is kettős - lépcsőjének. Egyben utalunk a vizsgált palócföldi térségben az elragadtatás révülés értelmű jelentésére. A történteket kétlépcsős beavatásként értelmezve, az újabb és újabb betegségei tekinthetők a sámánizmusból ismert ama jellegzetesség elhúzódó szakaszának, hogy a szellemek az erre ítéltet minden lehetséges kínzásnak alávetik. Nála is érvényesül a tudomány szerzés módjának DIÓSZEGI Vilmos által kimutatott passzív etnikus sajátossága. További tipikus jellemzője, hogy - amint még látni fogjuk - természetfeletti gyógyító ereje nem őbenne magában, hanem az őt kiválasztó „segítő szellemekben" van, akik a „rendelkezésére" állnak. Ők „űzik ki" a betegségeket, ők sugalmazzák vagy esetében szájába is adják a válaszokat mindazokra a gyakran ki se mondott, meg se várt kérdésekre, amelyekkel tisztelői és „ügyfelei" hozzá fordulnak. A „szellemek" nélkül, akárcsak a táltos illetve a sámán, ő is erőtlen. A „somosi asszony" étrendjében a tejtermékek és a tojás kialakult hang145