Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: A paraszti imádkozás rendje

érdekében. Ezenkívül hagyományosan a templomban mondott imádságnak országszerte nagyobb erőt tulajdonítanak, s betérnek a templomba magánima végzése céljából is. Az imádság megjelenése a kultúra különböző összetevőiben nem izoláltan történik, hanem valamely ima egyszerre több területhez is tartozhat. A csoportosítás alapjául szolgáló gyűjtött anyag szakirodalmi áttekintés és terepmunka tekintetében - csupán részleges, és az eddigi anyaggyűjtésnek megfelelően elsősorban Nógrád megyei adatokra épül. A következő tipológia így természetesen nem teljes, az imádkozásra vonatkozó további ismeretek függvényében a kultúra szélesebb körét vonhatjuk ide. E tipizálás során a népi műveltség teljességét figyelembe kívánjuk venni, s ezért nem csupán egy adott közösség vagy terület kultúráját vonjuk a vizsgálat körébe, hanem a paraszti kultúra tájitörténeti tagolódásának megfelelően elvileg az egész magyar néprajzi területet. Az első két csoportba tartozó anyag korábbi tanulmányaimban részletezésre került. A további kategóriáknál, rövid értelmezés, esetleg szemléltető példák közlése következik. 1.) Kronologikus időben megvalósuló imádkozási rend a.) Nap b.) Hét c.) Hónap d.) Év

38 2.) Az emberi élet mentén megvalósuló időbeliség a.) Születés b.) Gyermek- és ifjúkor c.) Házasság d.) Felnőtt- és öregkor e.) Halál 39 f.) Kritikus időszakok (betegség, háború, természeti csapások stb.)" 3.) Gazdasági élet A munka és a kultusz kapcsolatát illető kutatások a hagyományosan élő közösségeknél megállapították, hogy a parasztság gazdasági tevékenységéhez ugyanúgy hozzátartoznak a vonatkozó varázscselekmények, kultikus cselekedetek, mint a fizikai értelemben vett munka. Elfogadva a magyar parasztság munkaszokásainak rendszerezésében adódott rendező elveket , egyrészt a paraszti gazdasági élet egészének rendszeréhez kapcsolódó imák, imádkozási szokások föltérképezését tartjuk célszerűnek, másrészt a különböző foglalkozásokhoz fűződő imádkozás számbavételét. E számbavétel során a munkaszokások egyéb ritmusaihoz hasonlóan elkülöníthetők az egyéni, titokban végzett imák és a közösségi imavégzések. A paraszti gazdasági élet egészébe ágyazódó munkákat az alábbiakban csoportosítottuk: a.) Állattenyésztés Például a házhoz került új jószágot többfelé szenteltvízzel hintették meg, illetve évente az istállót is megszentelték, miközben hol imádságként, hol ráolvasás funkcióban az isteni segítséget kérték. " Hasonlóképpen történt ez az állatok rontástól való óvásaként, a tejhaszon biztosításáért, különféle állatbetegségek gyógyításakor, stb. " b.) Földművelés Mezőgazdasági munkára szekérrel történő induláskor elterjedt szokás, hogy „az ökör elé keresztet vetettek ostorral (...) Uram Jézus segéjj!" A legnagyobb mezőgazdasági munkaként számontartott aratáshoz az ország különböző területeiről vannak imádkozásról szóló adatok. Például Göcsejben mielőtt az aratók munkába fogtak volna, térdepelve imádkoztak. " A terényi településcsoport falvaiban is különösen aratáskor, de általában a különböző mezei munkák kezdetekor is földjük végében imádkoztak, hol közösségi ájtatosság formájában, hol egyéni fohászként: „Kezdték, hogy Jézus segélj ! Akkor mondtuk a Miatyánkot, Üdvözletet, Úrangyalát. Emberek, meg aki nem imádkozott fölemelte a kalapját." c.) Foglalkozások (bányászok, építőmesterek, halászok stb.) Például sóbányászok imádkozási szokását ismerjük Erdélyből , és szénbányászok Szent Borbálát kérő imádságait Nógrádból . stb. d.) Közmunkák Például forrástisztításhoz is kapcsolódhatott imádság, mint ahogy a Mátraverebély-Szentkút búcsújáró útvonalai mentén több faluban a búcsúsok menetéhez igazították a munkákat, stb. e.) Házimunkák 132