Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: „Elvem: élet és literatura”
Jegyzetek 1 A tanulmány-vázlata elhangzott Kazáron, 1992. március 28-án, Szabó István halálának centenáriumán rendezett emlékülésen. Előadást tartott még Tóth Sándor (az egyházi személyiségről), Karsai György (a klasszika filológusról). Ez utóbbi előadás kézirata megtalálható a Nógrádi Történeti Múzeum irodalomtörténeti adattárában, gondolatait tanulmányunkhoz felhasználtuk. 2 Szabó István önéletrajzai: MTA Kézirattár, К 1232:45 v - Adatok életemből с vázlat, 1840. augusztus 1. Guszona - „Ez az ember, aki én vagyok..., 1875. június 23. Kazár - Ha tanulmányunkban az önéletírásaiból idézünk, azt külön jegyzettel nem jelöljük. Szabó István önéletrajzához Jegesi József készített jegyzeteket, kinek adatait köszönettel felhasználtuk, kéziratát a Kazári Polgármesteri Hivatal bocsátotta rendelkezésünkre. 3 Szabó István pályájával áttekintő módon Csaplár Benedek foglalkozott a múlt század végén: Csaplár Benedek: Ein ungarischer Hellenist. Leiden, 1893. u.ő: Szabó István. Bp. (189?) Szt. István Müint. Klny. Egyházi Közlöny, 1889. 22. sz. u.ő: Szabó István emlékezete. Bp. 1892. Franklin. Klny. Egyetemes Philológiai Közlöny. u.ő: Szabó István - Vasárnapi Újság XXU. évf. 45. sz. 1875. nov. 14. Adatokat közöl még: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye (Szerk. Borovszky Samu) Bp. Orsz. Monographiai Társaság. 397. p. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1909. ХШ. köt. 205. p. 4 Az MTA Könyvtár Kézirattárában, és az OSZK Kézirattárában fellelhető anyagokat tekintettük át. Szabó István hagyatékának további hányada - felderítendő. (Rozsnyó, Szent István Társulat) ~*A mottóul választott Montesquieu-i idézet, s az Élet és Literatura folyóiratot elemzi Fenyő István - A magyar kritika évszázadai. (Szerk. Sőtér István) Bp. Szépirodalmi, 1980-81. 1. köt. A romantika korszakában. 130-132. p. "Kulin Ferenc: Kölcsey személyiségének fejlődése - lírája tükrében 1808-1823. című tanulmányában általánosabban is elemzi az új személyiség struktúra átalakulásának fázisait. - u.o: Közelítések a reformkorhoz. Bp. 1986. Magvető, 57-105. p. 'Kazinczy Ferenc levele Szabó Istvánhoz. Lapujtő 1831. június 18. ^Kazinczy Ferenc: Nógrád, Gömör. 1831. - Kazinczy Ferenc művei. Vál.: Szauder Mária. Bp. 1979. Szépirod. Kiad. (Magyar remekírók) 1. kötet. 559. p. ^U.a. mint a 7. jegyzet lü Szentmiklóssy Alajosról és a reformkori nógrádi irodalmi életről: - Kerényi Ferenc: Az „udvarházi klasszicizmus"-tól a romantikáig. Balassagyarmati Honismereti Hiradó. Emlékszám a Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet évfordulójára. Bgy. Madách Imre Könyvtár, 1982. 19-38. p. Kovács Anna: Szentmiklóssy Alajos. Múzeumi Mozaik. A Nógrád Megyei Múzeumok Tájékoztatója. (Szerk. Bagyinszky Istvánné) St. 1989/1. sz. ^Kazinczy Ferenc halála előtt három nappal írta meg utolsó levelét, 1831. augusztus 20-án, Széphalomról. - Kazinczy Ferenc művei. Vál.: Szauder Mária. Bp. 1979. Szépirod. Kiad. (Magyar remekírók) 2. kötet, 747-751. p. 12 A z irodalmi élet változásairól: Fenyő István: Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 18301842. (Irodalomtudomány és kritika) Bp. 1990. Akad. Kiad. - A harmincas évek 11-35. p. Lásd még: Wéber Antal: Irodalmi irányok, távlatból. Fejezetek a felvilágosodás és a reformkor irodalmának történetéből. Bp. 1974. Szépirod. Kiad. 219
