Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Közlemények - Balogh Zoltán: Kiss mama vendéglője

A Kiss vendéglő felfutása a többiéhez hasonlóan az 1920 utáni évektől következett be, összefüggésben Salgótarján várossá nyilvánításával. 1922 és 1944 között több mint 150 engedélyt adtak ki a fogadós, penzió, vendéglő, korcsma, kávéház és kávémérési iparban, amelyeknek mintegy a fele 1922 és 1930 közé esett. A vendéglők száma általában 20, a kocsmáké 20-25 körül mozgott. A vendéglő felvirágoztatásához minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárult, hogy a tulajdonosok 1920-ban szerződést kötöttek Róth Flóris salgótarjáni bányaigazgatóval egyik lakásuk eladásáról. A 30 000 koronás vételárat az SKB Rt nem készpénzben, hanem az eladók Kárancsaljai u. 498 sz. alatti házához való toldalék építkezéssel egyenlítette ki. A szerződés magában foglalta a Kiss család Kárancsaljai u. 497 sz. alatti házában azon négy szoba és konyhából álló lakás bérbeadását, amelyet az SKB Rt ez idő szerint is bérelt. A bérbe vett lakással oldódik meg a Kaszinó állandó helyiség gondja. A Kaszinó az 1876- os alapítású Salgótarjáni Casino Egyesület, és az 1885-ös alapítású Polgári Kör összeolvadásából keletkező Salgótarjáni Kaszinó utódja, amely 1924-ben alakult újjá Róth Flóris bányaigazgató vezetésével. Először a Vadász Szálloda tánctermét bérelte, de Dornyay kalauzában már mint otthonra lelt "Salgótarjáni Úri Kaszinó", a helyi sajtóban városi kaszinó néven szerepelt. A kaszinó helyiségei egy házban voltak a vendéglővel, a vendéglőből hordták az ételeket és italokat a kaszinóba. Délután 5 órakor nyitott és este 9-kor zárt aszerint, hogy meddig voltak vendégei. A városi kaszinó a különböző hivatású, egymással ritkán összejövő intelligens társadalom találkozását, gondolatcseréjét, ezáltal a város általános és kulturális fejlődésének előmozdítását összefogó társadalmi szerepre volt hivatva - írta a helyi sajtó a régi helyiség átalakításakor. „Jóleső érzés fog el mindenkit, amikor az utcáról egy előtérbe, majd egy tágas hallba lép be, honnan a nagy, világos biliárdterembe, a kisebb kártyaszobába és az olvasószobába lehet jutni. Bár a berende­zés a réginek átalakításával, megrenoválásával és néhány új darabbal bővült, még most sem nyújtja a club-szerű teljes kényelmet, de minden jel arra mutat, hogy az új vezetőségből nem fog hiányozni a jóakarat a további beruházások és csinosítások terén." A 20-as évek végén a 30-as évek elején a kaszinó élénk társadalmi és kulturális életet élt. Műked­velő előadások és táncestélyek, az iskolák hazafias és vallásos élőképes előadásai tarkították programja­ikat. Jelentős lépés volt, hogy kezdetben minden csütörtökön, később kedden hölgynapot tartottak, amikor a kaszinótagok hölgy hozzátartozói is szabadon használhatták az összes helyiséget. Az 1920-as év jelentős változásokkal köszöntött be a vendéglátóiparbar is. A vendéglőt, a szállodás és kávésipart a képesített iparok közé sorolták, s ezt 1922-ben az első ipartörvény-novella szentesítette. Az ipartörvény végrehajtási utasítása állapította meg a vendéglátóipar egyes üzletágainak üzletkörét. Eszerint a szállodás, vendéglős és kávésiparból képesített és engedélyhez kötött ipar, a kocsma, kávé­mérés engedélyhez kötött szabadipar lett, a kifőzés teljesen szabadipar jelleget kapott. Ezzel megtörték a vendéglátóipar évszázados ipari egységét. Megváltoztak az italmérési engedély elnyerésének ill. tovább folytatásának feltétele is. /1921: IV.te/ Amíg korábban a magyar állampolgárság igazolására elegendő volt az illetőségi bizonyítványa törvény végrehajtási utasítása szigorúan csak a belügy­minisztérium által kiállított állampolgársági bizonyítványt tekintette elfogadhatónak. Kiss Gyuláné 1924-ben polgárságáról szóló igazolást, vendéglők sorába tartozott. Az mérési engedély illetékek ki­között a legtöbb évi illetéket, fizetett, de az összes italmérőt mos fűszer és csemegekeres­fizetett többet, míg Kovács zsebet tér 6. szám alatt levő rumgyára", és a Salgótarjáni 27 sz. alatti vegyeskereskedése vendéglőt 1943-ban és 1946­Jó emlékekkel fogsz távozni, ha Kiss mama vendéglőjében ebédelsz. Karancs-ulca 10 szám alatt Salgótarján legízletesebb konyhája. Filléres menü Г30. kapta kézhez a magyar állam­A Kiss vendéglő a jól menő 1936-38 évekre kivetett ital­mutatásában a vendéglősök 300 pengőt a Kiss vendéglő összevetve is csak Mayer Vil­kedő Fő u. 49.sz. alatti üzlete Béla szesznagykereskedő Er­„Kohn Lipót Salgó likőr és Hangya Szövetkezet Fő utca azonos öszszeget rótt le. A ban is а П. osztályba sorolták. HIRDETÉS A MUNKA 1932. JÚNIUS 18-1 SZAMÁBÓL A vendéglő a városi kaszinóval összefüggésben kedvelt helye volt a városi tisztviselőknek. Kitűnő főztjéért, jóízű boráért szívesen látogatták a környékbeliek és a helyőrség katonái is. A Kiss vendéglő, de legalábbis az ivó népszerűségét látszik alátámasztani az a tény is, hogy 1942-ben özv. Kiss Gyuláné 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom