Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig

A telefonon érkezett utasításra a nagybátonyi körjegyző egy nappal később a következőket válaszolta: „Nagybátony... községben az iskolák államosításával kapcsolatban a közhangulat nyugodt. Az egyház részéről, sem a r. kath. plébános, sem más részéről az iskolák államosítása ellen akció nem indult Az államosítás mellett a Magyar Dolgozók Pártja részéről (!) nagyszámú aláírásokat gyűjtöttek úgy a községben, mint a telepeken... A másik két párt a Függ. Kisgazda Párt és a Nem. Paraszt Párt részéről aláírásokat nem gyűjtöttek. A római kath. általános iskolából vagyontárgyakat és felszerelési tárgyakat nem vittek el. A r. kath. plébános magatartása a katholikus iskolákkal kapcsolatban a Hercegprímás és a Püspöki kar magatartásával és álláspontjával teljesen azonos, az államosítást nem kívánja és ahhoz nem járul hozzá."

75 Az államosítás megtörtént Az államosítás bejelentése után az iskola ingó és ingatlan vagyonáról leltár készült

76 JEGYZET 4981. december 31. önálló nagyközség. 1982. jan. 1 után a 13/1981 sz NET határozata alapján Kisterenyének és csatolt részeinek, Nagybátonynak és csatolt részeinek közös tanácsa lett Nagybátony székhellyel. 1984. jan. 1-én a két település Bátonyterenye néven egyesült - 23/1983. sz. NET határozat- városi jogú nagyközség lett 1989. március elsején Bátonyterenye városi rangot kapott. (16/1989. П. 5 NET) 2

Az ismert Nagybátony az úgynevezett ófalujáról van szó a tanulmányban. A ,3anyaváros" 1949 után épült fel. ' 3

Győrffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Továbbiakban Györffy György) 1987. Hk. 69.p. 4

Győrffy György 1987 112.p. 5

Tiribespusztát 1942-ben csatolták Mátraverebélyhez "Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára 1950. 2113. p. 7

Dézsajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye Heves Megyei Levéltár forráskiadványa. Eger 1981. 94. p. °Soós Imre Az egri egyházmegyei plébániák rövid áttekintése Budapest 1985. 305. p. 9

Nógrád Megyei Levéltár U. et С 46/47 sz. 1731-ben Szepessy János 10 jobbágyának 21 ökre, 17 tehene, 5 lova, 30 juha és 61 sertése van * "Fekete Lajos A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásai Jászberény 1968. 70. p. 11

Belitzky János Nógrád megye története, Salgótarján én. I. k. 193. p. 12

Békefi Rémig A pásztói apátság története Budapest, 1898 П. к 27. p. 215. p. 13

Egri Egyházmegyei Scheetizmusok, Egri Egyházmegyei Levéltár (EEL) Archívum Vêtus Liber 3419 327-331 l^Egri Egyházmegyei Scheetizmusok, Egri Egyházmegyei Levéltár (EEL) Archívum Vêtus Liber 3419 327-331 15

Nógrád Megyei Levéltár Filmtára 300. d. Jelentés a bányákról. l"Financzy Ernő A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában Bp. 1898, Waldapfel János A magyarországi közoktatás története Budapest 1900, Komis Gyula A magyar művelődés eszményei 1777-1848

1-П. k. Bécs 1927 195