Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István. Bell Miklós és pártja Salgótarjánban

lapszerkesztő 2 fő plébános 2 fő tanító 2 fő kocsmáros 2 fő ref. lelkész 1 fő Mindezeken túl egy-egy fő volt kerékgyártó, harangozó, műszaki rajzoló, író, juhászszámadó, kertész, gazdasági főtanácsos, bencéstanár, molnár, mozgószínház tulajdonos, pályamunkás (vasúti), vendéglős, villanyszerelő, hentes és mészáros, kir. közjegyző, kultúrmérnök, dohánytőzsdés, vállalkozó, ü\cgvágó, erdőőr, orvos, pincemester, téglamester. A foglalkozások teljes listáját a tanulságok okán soroltam fel. Az kitűnik, hogy a vidék kisegzisztenciáiból nyerte elsősorban a párt híveit. Legnagyobb számban a kisgazdák soraiból jöttek a Bellpártba. így az országos vezetés érdeklődése, és Bell iránti lojalitása is érthetőbbé válik. Politikai programjuk a fentebb megismert újságcikk hangvételét és tartalmát folytatta. Az akkori általános magyar helyzet elemzésében fontosnak tartotta kiindulópontként hangsúlyozni: „A nemzet gazdasági téren sírja szélén áll". Arról kell gondoskodnunk, hogy „a nemzet gazdasági téren erős legyen. ... Félre tehát minden pártpolitikával és testvérharccal, mert ez a szerencsétlen politikai harc tette lehetővé, hogy az internacionális bankokrácia észrevétlenül tönkretehette nemzetünket". A program szerint megoldást kizárólagosan a Bell-féle ingatlan fedezetű rendszer jelent.

11 A megalakult párt a korábbi vezetőket tartotta meg. A párt ügyvezető igazgatója Angyal János Endre okleveles gazdász, az EME helyi csoportvezetője, vezetőségben helyet foglalt dr. Brunovszky Lóránd salgótarjáni fogorvos és Kovács Géza vendéglős. A pártnak hivatalos szervezeti szabályzata nem volt. A tagság feltétele, hogy elfogadja a programot, befizesse a tagdíjat - negyedévente 20 fillért - és vásárolja meg, és viselje a párt jelvényét. A Bell-párt Angyal János szerkesztésében 1933. március 1-től 1936. április 16-ig Új Korszak címmel hivatalos közlönyt jelentetett meg, ára negyedévente 60 fillér volt.

13 A közlönyükben tájékoztatták a párt tisztségviselőit. Velük szemben az volt a követelmény, hogy: „Minden pártelnök tartson kéthetenként vezetőségi értekezletet, alakítsák meg a propaganda bizottságot." Nagy hangsúlyt adtak a nyilvánosságnak. „A sajtó a leghatalmasabb fegyver, ha győzni akarunk, ki kell építeni sajtóalapunkat."

14 A párt központja Salgótarjánban a Karancs u. 2-ben, később a Fő utca 182. sz. alatt működött.

15 A pártnak minden szinten meg kellett létéért küzdenie. Az alacsony tagdíjon, az alkalmi felajánlásokon túl anyagi bázisa lényegében Bell Miklós vagyona volt. Anyagiak híján nehezen kaptak nyilvánosságot az országos sajtófórumokon. Ennek okát abban látták, hogy a kormányzat és a sajtó vezetői kiegyeztek a kartelekkel. , A pártnak rengeteg ellenséggel kell megküzdenie" - írták ugyanekkor.

16 1933. január 22-én nagy érdeklődéssel kísért un. „pártvacsorát" rendeztek a hódmezővásárhelyi szervezetben, aholis Angyal János Endre „bajtárs", az „országos központi igazgatója az összes felmerült kérdésekre közmegelégedésre teljesen meggyőző magyarázatokkal szolgált". „A megjelent tagok és vendégek közül felszólalt dr. Deák Ferenc ügyvéd és Cseh András esperes plébános, mindketten kifejezésre juttatták a párt nemes célkitűzéseit és programjának helytálló voltát". 1933. októberében Egerben tartottak nagyszabású propaganda értekezletet, amelynek tanulságát abban vélték megtalálni „hogy a hevesmegyei példa a többi megyéket is tevékenységre serkenti, és követik ezt a példát."

17 Korábban megszervezték a párt országos vezetőségének első értekezletét - 1933. május 24-én - Budapesten. Bíztak, hogy az értekezletet követően „a mozgalom vérkeringése megindul". Reményt az nyújtott, hogy a volt Magyar Nemzeti Párt, dr. Szemere Béla pártja egyesült a Bell-párttal, és ennek nyomán létrejött a budapesti pártszövetség. A viták elkerülése, de a csatlakozó gyenge erő is oka lehetett, hogy leszögezték: „az országos ügyeket továbbra is a salgótarjáni országos központ intézi Salgótarjánban". Bővült ekkor a párt vezetősége, a Bell-párt ügyésze lett dr. ifj. Dániel Sándor budapesti ügyvéd. 1933 elejére a párt „2201 helyen folytat aktív munkát".

18 A párt életében a kezdeti, a vártnál lassúbb szervezeti kiépülés, a különböző támadások hatására 1933 tavaszától lényeges változások következtek be. A korábban - elméleti tévedései ellenére is - mérsékeltnek nevezhető Bell Miklós körül megváltozott a légkör. A párt hangadó erői szélsőségesen jobbra húztak, és erre nyomták a párt alapítóit is. Egyetlen sajtóorgánumukban a „vezért" elismerő túlzások már mosolyra késztetnének, ha nem tudnánk, hogy a körülmények „véresen" komolyak voltak. 1933. áprilisában egy újság vezércikk Álmos fejedelemhez hasonlítja Bellt: „Megszületett az, akit követni kell, már zászlót bontott a Vezér serege, és a Vezér, ha hívja a Nemzet, harci ménre pattan elől vágtatva, új Úton, új ezredév, az új Korszak felé".

19 173