Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István. Bell Miklós és pártja Salgótarjánban

1932 elejétől megjelentek Bell Miklós írásai a helyi lapban. Az egyik cikkében markánsan megfogalmazta gazdasági-politikai felfogását. Eszerint:, A liberális bankokratikus aranyfedezetű pénz és kartellrendszer, amely a mai rabszolga korszakot előidézte, elérkezett... az önmegsemmisítéshez, mert minden erkölcstelen rendszer saját pusztulását is magába rejti". Az akkori helyzet kialakulásának alapoka az volt, hogy Amerika felfedezését követően egyes bankárok kiváltságosak lettek a kincsek kiaknázására. Például azok, akik „megalapították a Holland-Keletindiai Társaságot". Fő manipulációs eszközük a tőzsde, a „ravasz és igazságtalan részvénytársasági rendszer, akik tönkreteszik" a „nemzeterkölcsi talajába lenyúló céheket." „A megszületett liberalizmus alapját a főnemesség, a patríciusok, a bankokrácia érdekszövetsége képezi, és mindennek következménye a szocializmus, a kommunizmus eszményének a XIX. századtól kezdődő terjedése." A cikkében a nemzet pusztulását „a Páneurópa eszme" megvalósulásában látta. A végső romlás elkerülését új forgótőke szabályozásában, a kamatszabályozásban, a kartellek megszüntetésében vélte, és ezt tette követelménnyé ha nem is a kortársainak teljes köre, de az újság olvasói számára. A népszerűségre, az ismeretségre, ahogy ma mondanánk, a jó politikusi „image„-ra gondot fordított Bell Miklós. A már jól működő derecskéi téglagyára termékeiből a környék lakóinak - a korteskedés fejében is - illetve hivataloknak, az egyházaknak is szívesen adott kedvezményesen. 1934. augusztus 19-én felavatott zagyvapálfalvi templom avatásakor Demeter Bertalan plébános igy beszélt: „Egyházamnak és híveimnek őszinte hálája illesse a helybeli és környékbéli nagyvállalatokat, melyek kérő szavamra őszinte áldozatkézséget tanúsítottak". A kőszénbánya Rt., a zagyvapálfalvi üveggyár Rt., a Hangya Szövetkezet, a Rimamurány-Salgótarján Vasmű Rt. után emiitette Bell Miklós téglagyárost is. A téglagyár termékeinek jó minősége más esetben is anyagi sikert eredményezett. Amint Szvircsek Ferenc kutatásai során kiderítette, a Lipták és Társa nagybátonyi bányatelepének fejlesztéséhez, az épületek megépítéséhez a jó minőségű Bell-féle téglákat alkalmazták.

5 Bell Miklós pártalapítóként is nagy hangsúlyt adott a propagandának. Országos Propaganda Bizottságot állított fel, amely 1932. március végén a budapesti Imperial szállóban tartott ülésen népszerűsítette politikai törekvéseit. Az összejövetelükön 120 érdeklődő, és 20 fő az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai közül jelent meg.

6 A pártszervező tevékenység ezek után indult meg, és 1932. március 14-én 1500 községből jelentették csatlakozásukat, a környékből, valamint Hajdúságból és Baranyából. Bell Miklós, tapasztalt politikus volt avonatkozásban is, hogy jól tudta, politikai szövetséges nélkül nehezen tud boldogulni. 1932. július 10-ére (akkor vasárnap volt) a Gaál Gaszton féle Független Kisgazdapárt vezető politikusait hívta meg Karancskeszibe. Turcsányi Egon és andaházy Kasnya Béla képviselte a kisgazdák országos központját. A politikai vezetők: találkozója 40 kisgazda és 20-30 kisiparos hallgatóság jelenlétében történt meg. A vendégek elismerően szóltak a „bellizmusról", amelynek „másfélmilliónyi híve van, akik egytől egyig mind becsületes magyarok".

7 A salgótarjáni újság 1932. július 30-i száma közölte a párt zászlóbontásáról szóló hírt, valamint a párt tizenkét pontját.

8 Végülis 1932. augusztus 2-án jelentették be a városi rendőrkapitányságon a párt hivatalos megalakulását.

9 A párt alapító tagjai 242-en voltak. Az újságban megjelent programhirdető cikken túl plakáton is hirdették felfogásukat. A nevük mögé foglalkozásukat írták csak, így helységről nem tudunk csupán azt, hogy Pétervására, Salgótarján és környéke népessége közül csatlakoztak elsőként a párthoz. A kővetkező foglalkozások fordultak elő az alapító tagok között: kisgazda 115 fő földbirtokos 13 fő kereskedő 13 fő gyári munkás 7 fő bányász 7 fő ügyvéd és joghallgató 6 fő szabó mester 5 fő kovácsmester 5 fő cipész 4 fő kőműves 4 fő gyáros (tégla, gép, sajt) 4 fő gyógyszerész 3fő tisztviselő 3fő 172