Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Egyesületek alakulásának néhány tendenciája Nógrád megyében a dualizmus időszakában

Természetes, hogy a legtöbb egyesület Balassagyarmaton alakult, mivel a megyei jellegűek is kettő kivételével - itt rendezték be központjukat. Mellé Losonc csatlakozik és főként a századforduló után Salgótarján. Utóbbi esetében még hozzá kell fűzni, hogy az ipar növekedése és szélesedése nemcsak a munkások, hanem az ide települő értelmiségiek integrálódási igénye is a városiasodás és a városi társadalom kiépítése irányába hatott. A többi említett települést (Szécsény, Szirák, Nógrádverőce) helyzete és fejlődése bár a megyei átlag fölé emelte, de az előbbi három - különböző okból fakadó - előnyét nem tudták behozni. A jelenleg rendelkezésre álló pontos adatok alapján 90 településen alakult egyesület. Ez a 262 helység valamivel több mint egyharmadát teszi ki. Döntő részükben (közel 60 %) egy-egy egyesület, s nem éri el az egyötöd részt, ahol két egyesület működött. Az 1910. évi beosztást alapul véve, járásonként a következő eredményt kapjuk: Járások Községek száma (%) Egyesületek száma Balassagyarmati járás (Balassagyarmat nélkül) 39 községből 14-ben (35,9 %) 24 Fülekijárás (Fülek és Salgótarján nélkül) 40 községből 17-ben (42,5 %) 33 Gácsi járás 40 községből 5-ben (12,5 %) 10 Losonci járás 40 községből 7-ben (17,5 %) 9 Nógrádi járás (Nógrádverőce nélkül) 31 községbből 17-ben (54,8 %) 29 Szécsényi járás (Szécsény nélkül) 34 községből 8-ban (23,5 %) 9 Sziráki járás (Szirák nélkül) 31 községből 15-ben (48,4%) 25 A társadalmi szerveződésekben legkisebb arányban a két északi járás (losonci és gácsi) lakossága vesz részt. Ez döntően szlovákok által lakott terület. Az itt kialakult sajátos életformán túl meghatározó szempont volt ebben az esetben, hogy a jogi szabályozás a nemzetiségek számára csak irodalmi és közművelődési egyesületek felállítását engedélyezte.Sajátos a szécsényi járás helyzete:hagyományosan mezőgazdasági terület, de jó termőföld az Ipoly-völgyön kívül alig van. Ez is hozzájárul, hogy magas az ezer lakos alatti lélekszámú községek aránya (ennél a losonci és gácsi járásban nagyobb), így gazdakörök sem igazán alakultak itt.Másik szempont, amely akadályozta az egyesületek alakulását,főként a század végétől, a keleti iparterületek szívóhatása. A községi egyesületek jelentős számban a megye nyugati és déli részén lévő, mezőgazdaságból élő népesebb falvakban (nógrádi, sziráki járás) jöttek létre. Azonban itt is nagyrészt csak egy-egy településként: a nógrádi járásban a 17 községből 11-ben, a szirákiban 15 községből 9-ben. Ha összességében tekintjük át a nógrádi egyesületek alakulási tendenciáit, azt látjuk, hogy meghatározó a közigazgatási, gazdasági-pénzügyi és ipari centrum feladatát betöltő három település. Ezeken az egyesületek széles skálája jön létre. A XIX. század elején még mezővárosi (oppidum) jogállású nagyközségek döntő többsége sem gazdasági, sem demográfiai szempontból nem tud továbblépni, s így társadalmi életében is inkább a kiegyezés után kialakult egyesületi típusok maradtak dominánsak (olvasókörök, iparos körök). A falvak többségében az első szerveződések - állami ráhatásra - az önkéntes tűzoltó egyesületeké lakosságuk aktívabbá a századforduló után, a gazdakörök létrehozásában válik. Azonban itt is megfigyelhetjük, hogy a település lélekszáma korlátozó, mivel előbb az 1000-2000 közötti, majd a 700-1000 lakos közötti helységekre helyeződik a hangsúly. S ez azt is jelenti, hogy társadalmi életük szervezésébe alig néhány helyen kapcsolódik be újabb, más jellegű szerveződés. Ennek okainak és a funkciók ellátásának vizsgálata már túllép az adott kereteken. JEGYZETEK * Időközben jelent meg a Nógrád megyei Levéltár Egyestiletek,iskolák,nemzetiségek Nógrád vármegyében a 1820. sz.-ban című kiadványa, melyben Földi István összefoglalja az egyesületekre vonatkozó főbb jogszabályokat és közzéteszi az 1867-1918 között alakult nógrádi egyesületek lényeges adatait 168