Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században

XVni. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1993 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányművelés története Nógrád megyében a 19-20. században Szvircsek Ferenc (Bevezető gondolatok egy bányászattörténeti monográfia elé) „Mindenfelül kőszéntelepek nyitásáról hallani, s úgy látszik leginkább Nógrádmegyében ütöttek tanyát a kőszéntelepek. Természetesen mindezek felnyitásához és míveléséhez megint pénz, e végre megint hitelbank szükséges.,, Majtényi Pál 1860. júlis 31. Magyar Gazda A KŐSZÉN HASZNÁLATI ÉRTÉKÉNEK FELISMERÉSE A bányászkodásról általában A földben rejlő ásványi kincsek felkutatása, kitermelése és felhasználása alapvető fontosságú az emberiség történetében. Ezért is mondhatjuk, hogy a bányászat története majdnem olyan régi, mint az emberiség története. A kőszén ismerete, de méginkább használata az emberi emlékezés tárházának végtelenjébe nyúlik vissza a véletlenül majd tudatosan megismert, kutatott ásványi nyersanyagok sorában. A kőszénnek mint energiahordozónak a története azonban alig két évszázados múltra tekinthet vissza, bányászata pedig hiányolja a nemes és szinesfémbányászat múltjának fényes évszázadait és kiváltságait. Az emberi emlékezet, mint időmérő, nem tévesztheti meg a magyarországi kőszénbányászat történetével foglalkozókat, hiszen napjaink történeti kutatásai ezt az időhatárt pontosították. Zsámboki László (1988) munkájából - mely a magyarországi szénbányászat tényleges megindulásának körülményeit és idejét foglalta össze - tudjuk, hogy a kőszenet a 18. század előtt is használták a pásztorok, a parasztok főzésre és melegítésre „de célszerű, tudatos, szakszerű kutatásról, kitermelésről és hasznosításról, vagyis bányászati tevékenységről" a 18. század utolsó évéig nem beszélhetünk. Igaz a kőszénre is, amit Heckenast Gusztáv (1981) a bányászat 17. század eleji állapotáról ír: „... még kizárólag tapasztalat alapján folytatott mesterség, amelynek nincs természettudományos megalapozása." A kőszénkitermelés és forgalomba hozatal a 19. század közepén fuvarosok, parasztok, falusi kovácsok tevékenységéhez köthető, akik kibúvásokból, patakmedrek által feltárt széntelepekből termelték a kőszenet. Ez a tevékenység nem tekinthető még iparszerű foglalkozásnak, mert a kőszén tapasztalati ismerete, használata feltételezi annak termelését, de ez a termelés nem azonos a bányászattal. Mielőtt a magyarországi kőszénbányászat kezdetét és történetét vennénk számba, érdemes egy pillantást vetni a tágabb Európára. Agricola (1530) az ókori görögök kőszénhasználatát kész tényként közli, melyet rézércek olvasztására használtak fel. Velük egyidőben Ázsiában a kínaiak кг. e. 4. század137