Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Vass Előd: A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása

XVm. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1993 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása VassElőd Bevezetés Elsőként kedves kötelességünknek érezzük, hogy megemlékezzünk Szécsény város szülöttjéről, Dr. Velics Antalról (1855-1935), aki a magyar kutatók közül, az elsők között, Kammerer Ernővel közösen két kötetnyi török adóösszeírás, a népszerűvé vált nevén „defter" magyar fordítását tette közzé. Az ő nagy munkájuknak legfőbb erénye, egyben fogyatékossága, hogy többnyire sok kicsi és töredékes forrást adtak közre. A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása azonban, Velics Antal, „Magyarországi török kincstári defterek" с munkájának szemelvényei között még nem szerepelt.

1 A szécsényi szandzsák - török közigazgatási területegység - 1554. évi török adóösszeírásának kézirata, Nógrád vármegye területének török megszállása következményeként jött létre. Az új szandzsák, Hadim Ali budai pasa és Kara Ahmed második divánülő vezérpasa, 1552 májusától október 18-ig tartó magyarországi hadjáratainak egyik eredményeként, ekkor alakult meg.

2 Szécsény város, 1552 július 12én, került török birtokba, a hires drégelyi ostrom után, Gyarmat, Hollókő, Buják várakkal és a bussai toronnyal együtt. Az új szandzsák székhelyhez csatolt újonnan elfoglalt területek összeírásának elkezdésére, valószínűleg csupán, 1553 tavaszán került sor. A budai pasa Isztambulba, a szultáni országtanács (diván-i hümáyun) részére megküldött összeírási javaslatára, elkezdését és tartalmát szultáni rendelet írta elő.

3 Az összeírás elvégzésére szultáni biztost (muharrir) jelöltek ki és egy jegyzőt (kjátib), akik bizonyos számú katonai kísérettel faluról-falura menve, a helyszínen felvett adatok feljegyzésével végezték munkájukat. A falvankénti feljegyzések külön-külön papírlapokra kerültek, mivel erről vallanak a későbbi egybemásolt kézirat szövegében tapasztalható gyakori ugrások, s amikor távoli helységek kerültek a lajstromba egymás mellé.

4 Az 1554. évi kéziratunk szövegében első helyen a mai Nógrádszakái helység áll, s nem a szandzsák székhelye, Szécsény, mivel feltételezésünk szerint az első török adóösszeírás idején még a falusi lakosság, tiltva lévén a magyar földesuraitól, félt Szécsénybe bemenni. Ahová viszont a törökök a magyar várak közelsége miatt nem akartak bemenni, onnan a magyar falusi bírókkal faluról-falura elküldött hódoltató leveleikben, minden faluból két embert (Nógrád-) Szakálra idéztek meg, hogy ott adójukban megalkudjanak, összeírásunk kéziratában azt a feljegyzett 52 falut tartjuk kettősen, - töröknek és magyar úrnak -, önként meghódoltnak is, amellyek egy taksában adóztak. A többi helység esetében, a törökök helyszíni bejárását, valószínűsíthetjük. Azonban a török adóösszeírások elkészítésének bármelyik módja, a bejárás, vagy a behívás is történt, a falusiak saját bemondásai kerültek feljegyzésre. A török adóösszeírások elkészítői, a szultáni biztosok (muharrir) általában török főtisztviselők, vagy főtisztek voltak. Az 1554. évi adóösszeírásunk kijelölt szultáni biztosa nem nevezi meg magát, s csupán „a szegény barát" kifejezés mögé rejtve jelentkezik. Ezt az ismert kéziratok elején szokásos módon bejegyzett keltezés (tarih) szövegében teszi meg. A törökök a keltezést (tarih) az adóösszeírások elé szokták bemásolni, s ennek szövegében legelőször, „Allah" nevét írják, majd Mohamed Próféta és az uralkodó szultán megszólítása után, az összeírást végző szultáni biztos és jegyzője nevét, valamint a keltezést, jegyezték fel. Ami 1554. évi kéziratunk is azok közé a defterek közé tartozik, hol a kézirat elejére rímes prózában feljegyzett keltezés szövegében az összeíró biztos és az írnoka névtelen maradt, de a letisztázás, 1554 november 26-i befejezését feltüntetik. Ekkor már, 1554 novemberében, Fülek vára is török birtokba jutott, azonban a füleki szandzsák kialakítására csupán, 1555 januárjában került 9