Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öbölösüveggyár II.

szerzése. Fazekaskemencénk üzemvezetője részben személyes utasításaival, részben levelezéssel állandóan törekszik munkásainak qualitásnívóját emelni, ami azonban a cseh kormány szigorú intézkedései folytán rendkívül nehéz" írták egy, korabeli feljegyzésben. Terveik szerint 1934. január 1-től a durva csiszolóüzemben új rendszert vezetnek be, amivel megszüntetik a mester eddigi vállalkozói szerepét. A mester havi 300 pengő fizetést, a csiszolóüzem 3000 pengő összbér teljesítménye esetén 1,5%, ezen felüli bérösszeg után 2% prémiumot kap majd. A munkásokat a gyár közvetlenül fizeti. Az 1933-as évre is az volt a jellemző, hogy elzárkóztak minden nagyobb befektetéstől, a nyersanyag beszerzés lehetőségei továbbra is nehezek, egy kifogástalan kádkemece és egy erősen kifogásolható fazékkemence látta el termeléssel a gyárat, melynek gerince az Owensgép egész évben szünetelt. Az 1933. március 22-én tartott igazgatói ülésen határozták el a társulat nevének a megváltoztatását Salgótarjáni Palackgyár Rt. helyett Salgótarjáni Üveggyári Művek Rt. (Glashütten Werke A. G. Salgótarján) névre. Az igazgatósági ülésen dr. Chorin Ferenc elnök, Deszberg Antal, Saxlehner Kálmán, Roth Flóris és Zoltán Frigyes társulati igazgató a cégváltoztatáshoz hozzájárultak. A Budapesti kir. Törvényszék mint cégbíróság 1933. jólius 3-án keltezett döntése értelmében Salgótarjáni Üveggyár Rt. (Salgótarjáner Glashütten-Werke Aktiengesellschaft) módosítást bejegyezték a kereskedelmi társas cégek 38. kötet 291. lapján található régi elnevezés helyett. A Salgótarjáni Palackgyár Rt., valamint a salgótarjáni Üveggyár Rt. igazgatósági tagjai:

10 1929-1932 dr. Chorin Ferenc Deszberg Antal Garay Károly dr. Lévy Béla Mühlig Antal Mühlig József Miksa Roth Flóris Saxlehner Kálmán Saxlehner Ödön Két esemény érdemes még a figyelemre ebből az évből: az egyik a szófiai „Pantscheff és Cie" üveggyár munkástoborozó akciója, melynek során 18 szakmunkás (10 család) utazott el Salgótarjánból. Fizetési zavarok miatt egy részük a gebedjei üveggyárban és a Szófia melletti Gorna-Banján helyezkedett el, a többiek visszatértek Magyarországra. Az üveggyár ennek ellenére több ízben fordult ismételten munkaszerződési ajánlatával a salgótarjáni üveggyár munkásaihoz. A másik fontos dátum 1933. március 27., amikor tanonctartási jogot kapott a gyár. Ez annak a következetes munkának volt az eredménye, melynek során évek óta szerződtettek, kiképeztek és felszabadítottak lakatos, vasesztergályos, üvegcsiszoló és villanyszerelő tanoncokat. A gazdasági válság idejéből van példánk a munkásszolidaritásról is, annak ellenére, hogy a város igyekezett kiszoríttatni a külföldi munkásokat a gyárból. Az üveggyár 720 munkásából és alkalmazottjából 32 volt külföldi illetőségű, akik 1933 karácsonyán a város szegényei, munkanélküliéi számára gyűjtést kezdeményeztek. Ennek során egy heti jövedelmük 10%-át ajánlották fel.

13 A termelés alakulása a gazdasági válság éveiben A vállalat a zöldpalackok kedvezőtlen értékesítési kilátásai miatt a zöldüveggyártást az 1928ban üzemelő két kemencével szemben 1929-től 1940-ig bezárólag mindössze egy kemencével végezte. A

II. sz. kádkemencén volt csak zöld palacküveg termelés, illetve az Owensgép mellett 1933 Deszberg Antal Garay Károly dr. Lévy Béla Mühlig Antal Mühlig József Miksa Roth Flóris Saxlehner Kálmán Saxlehner Ödön lovag Wahl Henrik 70